Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 3. szám - Nagy Janka Teodóra - Szabó Géza: Elment egy polihisztor
94 Úr Dunatát • 2001 szeptember Nagy Janka Teodóra - Szabó Géza ELMENT EGY POLIHISZTOR Kőhegyi Mihály (Katymár, 1934-Baja-Pörböly, 2001) Elment egy polihisztor, s a távozó után tekintve - talán emberi gyöngeség - már veszteségeinket latolgatjuk. Nincs ez másként Kőhegyi Mihály régész, történész, nyugalmazott múzeumigazgató esetében sem. íme a száraz tények: Eszak-Bácska egyik határmenti kis falujában, Katymáron született, tanulmányait a ciszterci rend nagymúltú középiskolájában, a bajai III. Bélá Gimnáziumban, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának régész szakán végezte. Diplomaszerzését és a Nemzeti Múzeumban töltött gyakornoki évét követően 1958-ban került régészként Bajára a Türr István Múzeumba, amelynek 1986-tól nyugdíjba vonulásáig volt igazgatója. Szakmai működését régészeti, numizmatikai, helytörténeti, agrár-, irodalom- és orvostörténeti, történeti tanulmányok százai jelzik, közéleti tevékenységét szakmai társasági tagságok, önkormányzati, városi tisztségek. S mi van e tények, adatok hátterében? Mindannyiunk „Miska bácsija” szerteágazó érdeklődésű szakember, rendkívül impulzív, megnyerő személyiségű kolléga, barát volt. Régészként évtizedeken keresztül egyszerre végezte néhány temető - így a madarasi szarmata sírmező - kitartó, aprólékos kutatását, s eközben szinte minden régészeti korszakot érintve leletmentések százai gazdag leletanyagának tízezreivel gazdagította a bajai múzeumot. Numizmataként pénztörténeti adatok sokaságával járult hozzá a tudományterületet eredményeihez, melyek közül itt és most csupán az esztergomi, a letenyei, az őcsényi, a pákozdi és a tápéi leletek közlésére emlékeztetünk. Miként a történeti munkák, egy-egy eseményhez, jeles személyhez kötődő adatközlések bizonyítják, avatott ismerője volt Baja és környéke helytörténetének. Rendkívül fontosnak tartotta a forrásközlést, mind újabb források bevonását a kutatástörténetbe. Itt és most a számos publikáció közül csak a szívéhez legközelebb álló munkára, a Kapocs Nándorral közreadott bajai ferences zárda háztörténetre utalunk, vagy a számos Rómer Flóris-levélre, a Herman Ottó szakvéleményre, Wosinsky Mór szakfelügyelői jelentéseire. Közleményeivel tovább gazdagította a Móra-, Arany-, Babits-, Tömörkény-, Kosztolányi- és Babits-kutatást. Néprajzi cikkei közül a Reguly-gyűjtemény elkallódott tárgyainak történetéről, a bukovinai székelyek Észak-Bácskába telepítéséről, a magyarországi németek jkitelepítéséről, a tápéi néphagyomány-kutatásról és a bács-kiskun megyei jogi népszokásokról írott cikkeit említhetjük.
