Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)

2001 / 3. szám - Kristó Nagy István: Janus arcú szimfóniák

38

Úr Dunatái • 2001 szeptember

kiadni. Az illetékes csoportok persze a színvonaltól függetlenül produkálnak anynyi könyvet, mint amennyi a tervben van s a spanyol nyelvterület nagyszerű lektora, Benyhe János hiába figyelmezteti a vezetést a latin-amerikai irodalom előretörésére, nem tud annyi spanyol vagy portugál nyelvű művet megjelentetni, mint kellene, ezek aztán (élen García Marquez Száz év magány-ávai) Székács Vera érdemeként rendre a Világkönyvtár sorozatban jelennek meg Asturiastól Vargas Llosáig. Egy nagy argentin író nem tűnhet föl politikai okokból sem az Európánál, sem a Magvetőnél: Borges. Az ő sajátosan sűrített, abszurd elbeszéléseinek kis gyűjteményét Benczik Vilmos csempészi be Kuczka Péter „sci-fi” sorozatába, pedig itt szó sincs jövőbe néző tudományos fantasztikumról, csak fantasztikus múltszzmléletről... Ám ezzel megtört a jég. A Kozmosz sorozat különben más remekeket is közzétesz, pl. a legjobb olasz írótól, Calvinótól.

A kortárs irodalomban közben vezető szerepre tesz szert az Európa Modern Könyvtár-a, mely a rövidebb külföldi széppróza színe-javát juttatja el a magyar olvasóhoz, főként a fogékony fiatalsághoz: itt jelenik meg Dylan Thomas hangjátéka, Osborne Nézz vissza haraggal c. drámája meg Szolzsenyicin Ivan Gyeniszovicsa. Őt aztán betiltják. Ha ehhez hozzávesszük Conrad (igaz, késői) fölfedeztetését, vagy Greene műveinek sorozatos megjelentetését (első remeklése, a Hatalom és dicsó'ség már a negyvenes évek elején folytatásokban jött Zilahy Híd c. heti magazinjában), Szentkuthy Joyce Ulysses-ének, a legjobb angolos, Bartos Tibor segítségével való újrafordítását (az első volt még a negyvenes években Gáspár Endre fordítása), Tandorinak az eredetihez méltó Karl Kraus (Az emberiség végnapjai) és Musil (A tulajdonságok nélküli ember) fordítását, Győrffy Miidós Brochját (Vergilius halála) - akkor értékelhetjük, ami a modern irodalom érdekében a Európánál történt. És történik ma is.

De nem árt visszanéznünk a Magvető Világkönyvtár-ának több, mint száz kötetére, amely többek között Camus-t (Pestis), Beauvoire-t (Mandarinok) sőt a japán Akutagavát, Kavabatát s Abe Köböt hozza. Itt jelenik meg - az Európa által már kiadott elbeszélések és két regény után - Kafka Amerikája, amely fontosabb, mint a híre. De a német irodalomból kiemelkedő jelentőségű a második világháború utáni legjobb regényük, Grass Bádogdobjának közreadása, melynek szerzője - jobb későn, mint soha - csak 1999-ben kapta meg a rég megérdemelt Nobel-díjat. Nos, Grass könyvét a PEN ügyesen politizáló főtitkára, Boldizsár Iván ajánlotta a Magvetőnek. Mint a külföldi csoport akkori vezetője, magam olvastam el s én is el voltam ragadtatva. Csakhogy akad a könyvnek egy-két kényes részlete, pl. amikor a „felszabadított” Danzigban az orosz katonák nőket „szórakoztatnak”... Persze