Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 1. szám - Acsádi Rozália: Karod keresztjén
Acsádi Rozália • Vers 15 Acsádi Rozália KAROD KERESZTJÉN és nemcsak az éhség csillagcsöppjei és nemcsak a fák árnyékából kitüremkedő varjas fekete ősz de még a fény is a máskor lágyan omló a máskor szelíden tükröződő horizont-álom a fény is a fény is nehéz most kések metszik a hűlt eget sebpiros fátyol lebeg arcod tengelye és a nap közé és nemcsak az éhség csillagcsöppjei kristályosodnak benned csenddé és nemcsak az ősz árnyékából kitüremlő fekete varjak árnya teríti rád a súlyos köntösét de megszürkült a fény is a fény is fájdalmat okoz bíborló kardvirágjaid helyett most védtelen arcod árkain motoz s kiáltanál de nem teszed tudod talán az elkövetkezőt
/
