Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 1. szám - Műmelléklet: Szávai Géza: Székely Jeruzsálem - Tudósportrék: Szakály Ferenc
88 Úr Dunatát • 2000 március Sz. F.: Az a könyv még nem íródott meg, ami az elégedettségemet kiváltotta volna. Talán megjátszásnak tűnik, de az ember minden könyvet, amit befejez, befejezetlennek érez. Mert ezekben a témákban olyan gazdag anyag áll, hogy leteszem a tollat, a könyv megjelenik, majd 3 nap múlva megtalálom azt az adatot, amit kerestem. Ezt tudomásul kell venni, ez így működik, de nem erre vonatkozik, hogy azt a könyvet még nem írtam meg. Ha Isten engedi, majd 5 éven belül megírom. Úgy fog szólni címében, hogy „Török-magyar konszolidáció”. A témából már két kötet megjelent, kész van, meglehetősen nagysikert aratott, az egyik a „Magyar adóztatás a török hódoltságban”, a másik a „Magyar közigazgatás, intézmények a török hódoltságban”. Ehhez még jön a „Magyar jogszolgáltatás”, és mint zárókötet, ez. Ha ezt a négyet megírtam, egynek tekintem. Akkor azt mondom, hogy egyetlenegy jól kiégetett téglát hozzátettem a magyar történettudomány épületéhez, amit ha lesz magyar történettudomány, mindig érdemes lesz odatenni. Ugyan a kollégáim szidnak, hogy olvashatatlan a töménytelen adat miatt, de pont ezért tudják jól használni és ezért van hitele. Rengeteg kedves könyvem van egyébként és még több kedves cikkem. A legelsőtől kezdve, ami Szekszárdon jelent meg, akkor eufórikusán boldog voltam, hogy egyáltalán megjelenhetek valahol. Aztán egyre magasabb-magasabb fórumoknál, aztán külföldön. Borzasztóan sok olyan van, az olvasó számára kevésbé érdekesek, amikor effektive a megírás hangulatát érzem vissza benne. Az ember visszafiatalodik, ha saját magát olvassa. Én ezt így gondolnám. Nekem a mindennapos gyakorlás nagyon fontos. Ha nekem megtiltanák, hogy ezzel foglalkozzak, akkor nem lenne miért élnem és nem is élném túl. Senki sem fogja megtiltani nekem soha. Ez egy jó szakma. Amíg agylágyulásom nem lesz, addig írhatok, sőt el fog telni egy idő agylágyulás után is, amikor velem ezt közölni fogják, mert az ember maga veszi észre legutoljára. Végül is mindent összevéve elégedett vagyok, hogyha egy dolgot hozzáteszek, amit nem kérdeztél ma: Olaszországot. Ú.D. — Utoljára akartam hagyni. Sz. F.: Jó. Én a magam részéről elégedett vagyok. Főleg azért, mert megtehetem most már, hogy feleségemmel, aki nyugdíjas, a balatoni villámban tudok tölteni hat hetet nyaranta, ami Magyarországon nagyon kevés embernek adatik meg. A szakma azon gondolkodik, hogy a hiperaktív Szakály mit csinál a Balatonnál 6 hétig. Hát a vizet nézem. De újabban sajnálattal veszem tudomásul, hogy egyre gyakrabban vagyok kénytelen megszegni azt a szabályt, hogy nyáron nem dolgozom, mert egy darabig sikerült kizárólag szépirodalmat olvasnom, de tonnaszám-
