Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 1. szám - Műmelléklet: Szávai Géza: Székely Jeruzsálem - Tudósportrék: Szakály Ferenc

Tudósportré • Szakály Ferenc

75

hogy egyszerre a Monarchia polgáraiként és magyarokként éljenek, de a németből, zsidóból lett magyarok is ugyanilyenek voltak többnyire. A társadalom nagyobb része függetlenségi-párti volt, de élvezte ugyanakkor a Monarchia összes áldását. Ilyenkor alakulnak ki ezek a képződmények és mennek át a tankönyvekbe. Először is: fontos volt a függetlenségi törekvések hangsúlyozása, a Habsburg-érdemek csökkentése, a marxizmus pedig, amely mindig a legrosszabb válogatást végezte el, boldogan vitte ezt tovább. Másodszor: amikor gimnáziumba jártam, egészen jó tankönyvünk volt, de mást nem tartalmazott, mint 3 várost a hódoltságban, és Erdélyt. Egyáltalán nem volt benne a probléma európai szintű, komplex kezelése. Harmadszor: a magyarok nem túl önkritikusak, s ez nagyon nagy baj. Bár most úgy néz ki, hogy a történelem ezt a mentalitást igazolja, mert már kezdenek rájönni az amerikaiak is, mi az, hogy Monarchia. Haragszanak az osztrákokra, mert nem léptek be a NATO-ba, s kezdik hangoztatni, hogy ez a középeurópai régió nem más, mint Magyarország és a hozzá tartozó peremterületek.

U.D. — Ehhez a kérdéskörhöz tartozik a tudatos összemosás a reformáció, a függetlenség, kuruckodás tárgykörében, s minden, ami ezzel szemben áll, az negatív.

Sz. F.: Igen, bár volt olyan korszak, amikor nem volt ideológiai kényszer, mindenki azt mondta, és azt gondolta, amit akart, és azóta sem volt ilyen: ez volt a liberalizmus korszaka. Nem az, amit most annak hívnak, hanem az igazi klasszikus liberalizmus kora, ahol a magánvagyon tényleg olyan védelemben részesült, és mindenki szabadon a maga elveit ott és akkor mondta el, ahol, amikor akarta. Tehát Kohn úr vett egy báróságot, s másnap már szidhatta a zsidókat, a Habsburgokat is, bár magyarul még nem tudott! Molnár Ferenc írja le az Éhes város című regényben, hogyan mennek végbe ezek az átalakulások. Csodálatos, istenáldotta korszak volt, sajnos több ilyen nem lesz.

U.D.—Azt hiszem, az is érdekes téma, hogy a Mohács utáni időszakban a hódoltság kezdetétől, pontosabban 1552-től a 15 éves háború kirobbanásáig viszonylagos nyugalmi helyzet állt elő. Nem eléggé köztudott, hogy a reformáció milyen közegben terjedt és hogy miért ilyen tempóban. Mindez hogyan függ össze a gazdasági fejlődésnek különböző lépcsőfokaival? Lehet-e azt mondani, hogy a török hódoltság bizonyos szempontból a reformáció és a gazdasági fejlődés számára is egyfajta lehetőséget nyújtott?

Sz. F.: Sok mindent lehet mondani, de leginkább elsőnek azt kell mondani, hogy Magyarország a reformáció mintaországa, bár ez sehol sem szerepel, nem