Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 1. szám - Műmelléklet: Szávai Géza: Székely Jeruzsálem - Tudósportrék: Szakály Ferenc
70 Úi Dunatáí • 2000 március hogy a török itt-tartózkodásának következményeit eliminálja, köztük a nemzeti kérdést. Ezért esett szét, szedhették szét Magyarországot 1919-20-ban. Ennem vagyok elájulva a Habsburgoktól, egyszerűen úgy látom, ha nincsenek a Habsburgok, akik olyanok, amilyenek, akkor Magyarország ma nincsen egyáltalán, vagy olyan állapotban van, mint a Balkán, s ezt én nem szeretném. Ezt szoktam elmondani erre a konkrét esetre, miszerint a törökök tűrtek és épült a magyar élet, a németek pedig elpusztították. Vannak egészen más szinten elhelyezkedő örökzöldek. Akarattal maradt-e le Szapolyai Mohácsról, vagy nem. Nem tudni, igaz-e, hogy Magyarországot a törökök hajlandóak lettek volna bevenni csendestársnak, ha itt nyugodtan vonulhatnak át az országon. Nagy vita alakult ki szakmai berkekben. Volt, aki azt az álláspontot képviselte, hogy a magyar nemesség nem politizált rosszul, s jó lehetőség volt a törökök által felkínált függő státusz, hiszen ők Bécset tekintették fő célnak. Ám a magyar nemesség nem ragadta meg a lehetőséget kellő intenzitással. U.D. — Tehát kifogásolták, hogy a magyar nemesség nem vállalta örömmel a teljes hódoltságot? Sz. F.: Először kifogásolták, hogy vállalta 1526 után, s azért támadták a nemességet, hogy megroppant a korábbi törökellenes ethosz. Utána azt nehezményezték, hogy nem elég ügyesen használta ki a felkínált lehetőséget. Megpróbáltam elemezni ezt a tanulmányaimban. Kicsit fárasztó, de ha kell, ötszázszor elmondom az adott helyzetet, ha megkérdezik. Tele van sztereotípiákkal az egész történelemtudatunk, és nemcsak ebben a korban. Végül is ez sem baj. Minden borzasztóan bonyolult, az amerikai történetírásban például annyi darab olvasója van a könyvnek, amennyi a szerző, a lektor és az illető öt ellensége, akik a recenziókat írják. Éppen most kaptam egy minősíthetetlen véleményt Gritti kormányzóról írott angol nyelvű könyvemről, egy általam teljesen ismeretlen amerikai kollégától, nyilván ő akart erről írni. Szakmai belüggyé válik az egész, magyarán szólva nincs olvasóközönség. Ez egy olyan világ, amilyen a mai verseny világa, ahol minden professzorátusért vagy beosztott professzorátusért kőkemény versenyvizsgákon keresztül lehet eljutni. Nem tudom, hogy van a többi szomszédos országban. Ezt a régiót egyébként nem Kelet-Közép Európának hívom, mint ahogy ezt szokás, hanem Kelet-Nyugat Európának. Nyugaton belül vannak nagy-nagy mennyiségi különbségek, a mi területünk úgy nevezhető, hogy Kelet-Nyugat Európa, hiszen Nyugathoz tartozik, annak keleti részét alkotja. Tehát nem tudom, hogy a többi országban hogy van, de Magyarországon a História című folyóiratnak több
