Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 1. szám - Műmelléklet: Szávai Géza: Székely Jeruzsálem - Tudósportrék: Szakály Ferenc
Tudósportré • Szakály Ferenc 61 TUDÓSPORTRÉ SZAKÁLY FERENC Az alábbi riport 1999 januárjában készült. Marcim végétől Szakály Ferencnél maradt ennek a beszélgetésnek a kézirata, amelynek áttekintését nyári szabadsága végére ígérte. Ám a szöveg átfésülésére már nem kerülhetett sor: Szakály Ferenc július elején elhunyt. így nagymértékben megőrződtek az élő beszélgetésfordulatai. Az oldottabb stílus, a könnyedebb fogalmazásmód ennek tulajdonítható. A Szekszárdról induló tudós pályafutását bemutatni készülőportré váratlanul egy lezárt éle tútra való, szomorú aktualitású visszatekintéssé alakult. Meg nem valósult tervei ellenére Szakály Ferenc pályája imponálóan eredményes, elkészült munkái a történész szakma alapművei. Dr. Várady Zoltán Új Dunatáj: Gyermek- és ifjúkori élményeid mennyire voltak meghatározóak a későbbi pályád tekintetében? Sz.F.: A pálya tekintetében annyira nem, a személyiségformálódásban viszont gyakorlatilag korlátlan befolyást tulajdonítok a gyerekkornak. Én egy tipikus szekszárdi kispolgári családból származom. Ezt általában leminősítő jelzőnek szokták értelmezni, én nem érzem annak. Szekszárd is kispolgári város volt, olyan derék polgárokkal, - mert polgárok voltak ezek is - akik tették a kötelességüket, nevelték nagy-nagy áldozatok árán - hiszen az 1950-es években voltunk - a gyerekeiket. Igyekeztek őket megvédeni az ordas világ hatásaitól. Nálunk eléggé gyengén ment ez utóbbi dolog, mert apám 1949-ig úgy döntött, hogy ő megvárja a rendszer végét és nem fog dolgozni. Ennek következtében szegény édesanyám feketevarrásból tartott el bennünket, Mi hárman voltunk testvérek, de sose éreztük meg egyébként ennek az anyagi hátrányát olyan rettenetesen. Egyik idegösszeomlást a másik után kapta, amikor pedig kijöttünk ebből és egyenesbe került a dolog, akkor 1956-ban édesapám a forradalom egyik megyei vezetője lett, és a semmiértmert semmit sem csináltak az emberek Tolna megyében, csak fenntartották a rendet, életet, közhatalmat, ő volt a megyei Nemzeti Tanács kulturális előadója, mondjuk így, amennyiben ezek a funkciók egyáltalán elkülöníthetők voltak - elítélték. Egyébként családilag mi jól álltunk ebben a perben, mert az egyik távoli nagybátyám volt a fővádlott, Nagy István dr. belgyógyász főorvos, Székelyhídi Géza, anyámnak távoli rokona, volt a nemzetőrség parancsnoka és Tóth Lajos, aki nyolc esztendőt kapott, jó családi barát. Mindenesetre két és fél évig apa nélkül
