Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 4. szám - V. Gilbert Edit: Szofja és Ruszlán

Tolna megye a xx. század képein

A mellékletet összeállította és írta: dr. Töttős Gábor

1. Szekszárdi nyomdászok 1905-ös műkedvelő színelőadásuk után (Szigeti József felvétele)

A szekszárdi nyomdászat fellendítője, Molnár Mór, aki 1900-tól jegyzi az előd Ujfalussyféle nyomdát, s naptárkészítése révén szerte Európában ismertté teszi termékeit. Munkásai példás körülmények között dolgozhattak, élhettek és szervezkedhettek. Szakszervezetük vezetője az ülő sorban jobbról a második Koretzkyjános, aki 1918-ban a helyi munkástanács alapító elnöke lesz. A fekvő sorban a Typographiát, a nyomdászok szakszervezetének lapját mutatják az utókornak. A hátteret Frigyes főherceg millenniumi kiállítási pavilonja adja. Az eredetileg vörösfenyőből készült, egyetlen vasszög nélküli építményt a tescheni főhercegi építészeti és mérnöki hivatal tervezte, 1896-ban Budapesten Frigyes birtokai mutatkoztak be falai között. A székesfőváros a millenniumi kiállítás után felszólította a főherceget, hogy a „romlandó, nem időtálló anyagból készült” épületet vitesse el. Frigyes 5000 forintért árulta a neki 30000-be került pavilont, de a Szegzárdi Kaszinó ezt lealkudta 3500 forintra, majd harminc vagyonban a megyeszékhelyre szállíttatta, ahol a kaszinó nyári helyiségének szerelte össze Pekari János ácsmester. Itt állt 1970-ig, amikor lebontották és a gemenci erdőbe vitték, s ott trófeaműzeumnak adott helyet, majd szétszedése és ismételt összeszerelése utána gemenci kirándulóközpontban áll ma is.