Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 4. szám - Kolta László: Lotz László bonyhádi diákévei(1923-1931)

68 Ú> PuNATÁT • 2000 DECEMBER holmi egyetemen is. A munkaheteket felezte, s repülőgéppel közlekedve teljesí­tette sokrétű feladatát. Mindkét egyetemi katedrát arra használta fel, hogy a nyelv­­tudományi ismeretnyújtás mellett népszerűsítse a magyar nyelvészet, irodalom és művelődéstörténet értékeit. A már-már túlhajszolt életritmus káros következményeire nem gondolt. Né­mileg fékezte az iramot a családalapítás. Lotz János 44 éves korában nősült. Fele­sége egyetemi tanítványa, a húsz évvel fiatalabb amerikai Ann Norsworthy. Há­zasságukból két fiúgyermek született, John Martin és Peter. A család Lotzot mind­inkább Amerikához kötötte. New Yorkban két évtizedig tartózkodott. 1967-ben újabb megtiszteltetés érte: a fővárosban, Washingtonban szervezett „ Center for Applied Linguistic” nyelvészeti kutatóintézet vezetésére kérték fel azzal a céllal, hogy építse ki a nemzetközi inté­zet európai bázisát Stockholm alközponttal. Az interkontinentális nyelvkutatás irányítása most már diplomáciai feladatokkal is párosult. A protokolláris tárgyalá­sokkal járó munkakör újra felgyorsította az életritmust. A rendszeressé váló euró­pai nemzetközi nyelvészkongresszusok előkészítése, a szakmai igényességre ügye­lés, a kongresszusokon (Párizs, Bécs, Firenze, Bologna stb.) előadások tartása, az elnöki teendők ellátása mozgalmas és fárasztó volt. A hatvanadik életéve felé hala­dó Lotz János szívpanaszai ismétlődtek. Ezért a Lotz család 1971 -ben, a világváros zajától menekülve, Washingtontól nem messze, a tengeröböl közelében családi házat vásárolt. Maryland tagállam Chevy Chase kisvárosa nyugalmasabbnak bi­zonyult. A nemzetközi nyelvkutatás láncolatába Lotz a magyarországi lingvisztika eredményeit kellő súllyal be akarta építeni. Ehhez a Magyar Népköztársasággal meg kellett teremteni a kapcsolat feltételeit és a tudományos együttműködés kere­teit. A „nyugatos”-nak bélyegzett és állampolgárságától megfosztott tudós 1947- től nem látogathatott haza. Nemzetközi hírnevének köszönhetően végül 1963- ban kapott vízumot és beutazási engedélyt. 1966-ban már meghívták vendégpro­fesszornak a budapesti tudományegyetemre. Ekkor felesége és két kisfia is vele jött, Somogyvámosra is ellátogattak. A hazai nyelvészkutatókkal kialakított ben­sőséges kapcsolatai révén Lotz magyarországi látogatásai megismétlődtek, alka­lomszerűen a vidéki egyetemeken is tartott előadásokat. A hazai intézmények - Magyar Pen Klub, Nyelvtudományi Társaság, Magyar Tudományos Akadémia - emlékéremmel, díszoklevéllel tüntették ki, s az Akadémia tiszteletbeli tagjává vá­lasztotta. Mindezek következményeként itthon is megjelentek tanulmányai a ma­gyar hangtan, alaktan, verstan témaköréből. Ezért is érthetetlen, hogy az 1994-

Next

/
Oldalképek
Tartalom