Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 4. szám - Kolta László: Lotz László bonyhádi diákévei(1923-1931)
Kolta László • Lotz Tános bonyhádi diákévei 59 Kolta László LOTZ JÁNOS BONYHÁDI DIÁKÉVEI 1923-1931 A bonyhádi gimnázium érettségi anyakönyve szerint 1913. március 23-án született az Amerikai Egyesült Államokban, közelebbről: Visconsin állam Milwaukee városában. Elemi iskolás korában azonban Somogyvámoson ismerkedett a kétnyelvű - magyar-német - és kétvallású - katolikus-evangélikus - kisközséggel. Ezt a falut tekintette szűkebb hazájának. A Lotz család felmenői a 18. században németországi betelepülőként kerültek a Dél-Dunántúlra, s a somogyvámosi feudális nagybirtokon vállalták a zsellérsorsot. A falu kisebbségben élő németajkú evangélikusai önerőből rövidesen iskolát és templomot építettek. Lelkészt nem tudtak eltartani, így a közösség szellemi vezetője az iskola egyetlen tanítója volt. A jobbágyfelszabadítás alig változtatott a törpebirtokosok társadalmi helyzetén, továbbra is a szegényparaszti napszámos életformával kellett megelégedniök. A szüleit korán elvesztő, árvaságban és kegyelemkenyéren felcseperedő Lotz Márton a feleségével, May Katalinnal - számtalan hazai sorstársához hasonlóan - az 1910-es évek elején a kivándorlástól remélte sorsa jobbrafordulását. A fiatal házaspár - elsőszülött leánygyermekük felnevelését a somogyvámosi nagyszülőkre bízva - áthajózott az „ígéret földjére”, az Amerikai Egyesült Államokba. Ott született második gyermekük, Lotz János. A család a munkalehetőségek miatt többször odébbvándorolt, úgyhogy a kis János az alapiskolát már a gyorsan fejlődő iparvárosban, Detroitban kezdte. Lotz Mártonék csalódtak az Újvilágban. A sok-sok lemondással megtakarított dollárjaikat hazaküldték azzal a reménnyel, hogy majd otthon jobb életkörülményeket teremtenek maguknak és gyermekeiknek. A szüleik itthon a pénzt hadikölcsön-részvényekbe fektették, amelyek aztán az első világháború elvesztésével elértéktelenedtek és semmivé váltak. Az egyetlen pozitívum az volt, hogy Lotz Márton megmenekült a katonai szolgálattól és az európai hadszínterek véres csatáitól. A béke felfokozta a honvágyukat, s 1920 tavaszán a Lotz család hazatelepült Somogyvámosra, a régi, szerény családi fészekbe. Egyes feltevések szerint az elhatározásban az is szerepet játszott, hogy Jánoska részére Detroitban nem találtak magyar nyelven oktató protestáns elemi iskolát. A somogyvámosi népiskola tanítója, Böhm (Böjté) Sándor a pályafutása so-
