Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 4. szám - Seebauer, Renate: "Európa az oktatásban" - "Oktatás Európában"
Renate Seebauer • „Európa az oktatásban” - „Oktatás Európában” 35 2. Egy tanulmány eredményeinek vázlata az alábbi vizsgálati céllal: Háttérismeretek, SZEMÉLYES ELVÁRÁSOK AZ EU-TAGSÁGGAL KAPCSOLATBAN, ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZŐ INTÉZMÉNYEK HALLGATÓINAK AGGODALMAI A JÖVŐBEN BŐVÜLŐ EU-TÉRSÉGBEN A számos közös projekt koordinálása és végrehajtása során (2 TEMPUSJEPS, 3 ERASMUS intenzív program, amelyekben összesen 9 partnerintézmény vett részt Csehországból, Magyarországról, Lengyelországból és Romániából, valamint egy COMEMLTS 3.1. projekt) a szerző megállapíthatta - főleg az utóbbi két évben növekvő mértékben -, hogy a felvételre pályázó közép- és kelet-európai államok polgárai, különösen a tanárképzős hallgatók nagy reményeket fűznek az Európai Unióhoz (Id.: Hänsch, 1998). Az a tudat, hogy Európa egyesítése a megoldás a fennálló közös problémákra, mint a munkanélküliség, környezetrombolás, a bűnözés nemzetközivé válása, a gazdasági és ökológiai rizikók globalizálódása, a felvételre pályázó országoknál még erősebben van jelen, mint az Unió polgárainál. E tapasztalatok alapján az alábbi hipotéziseket kell vizsgálnunk: H 01: Összességében csekélyek a háttérismeretek az Európai Unióra vonatkozó egyszerű kérdésekben; a diákok (tanárképző'szak) háttérismeretei a kiválasztott közép- és kelet-európai országokban (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia) nem különböznek egymástól. H 02: A diákok (tanárképző' szak) a kiválasztott közép- és kelet-európai országokban (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia) nem különböznek egymástól az EU tagság 15 lehetséges kihatásával kapcsolatos elvárásaikban. Ezen felül - nyílt kérdésfeltevés mellett - azt vizsgáljuk, hogy az egész Európában fennálló munkanélküliség azon európai tendenciákhoz tartozik-e, amelytől a tanárképzős hallgatók a következő tíz évben a legjobban félnek. 2.1. A VIZSGÁLATI ANYAG ÉS A REPREZENTATÍV MINTA LEÍRÁSA A vizsgálat 1999 decembertől 2000 márciusig tartott, összesen 405 tanárképzős hallgatóval (német ill. angol szak) Magyarországon (Pedagógiai Főiskola Szeged, Veszprémi Egyetem), Lengyelországban (Schlesische Universität Katowice) és Szlovéniában (Univerza Mariboru). A felmérés kérdőívek segítségével történt, melyek név nélkül, német ill. angol nyelven kerültek kitöltésre (a hallgatók célnyelvének megfelelően).
