Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 4. szám - Borhidi Attila: Hogyan gazdálkodnak a növényi társadalmak?

18 Út Dunatáj • 2000 december máció hordozói. A termőhelyi források felosztása tekintetében főleg a verseny­­mentes zugok betöltésére esélyesek. Számuk a hazai flórában nagy: 601 faj, a flóra 23.1%-a, ami érthető, hiszen a 470 társulás csaknem mindegyikének van egy vagy több karakterfaja. Csaknem valamennyien védett vagy veszélyeztetett növényfa­jok. 3. A generalisták (G) ezzel szemben sokféle társadalom versenyviszonyait ké­pesek elviselni és azokhoz alkalmazkodni. Ők a növényi társadalom hivatalnok ré­tege. Nagy tűrőképességű, tág ökológiájú, (ún. euryők vagy eurytoleráns) K-straté­­gisták, amelyek képesek egymásután több társadalmi rendszert is kiszolgálni, azaz a szukcesszióban több egymást váltó társulásban résztvenni. Több különböző ter­mőhelyen és növénytársulásban megélnek, de az antropogén zavarást rosszul tű­rik. Többnyire évelő növények, amelyek tág alkalmazkodó képességükkel jól ké­pesek beilleszkedni a társulás anyag- és energiaforgalmi láncaiba és ezért fontos szerepet játszanak stabilitásában, kiegyensúlyozottságában, a belső dinamikák szabályozásában. Részt vesznek kisebb zavarások tompításában, kiegyenlítésé­ben, ugyanakkor jelentős szerepet játszanak a genetikai sokszínűség, a diverzitás fenntartásában, vagyis a homeosztatikus működésben. Közülük kerülnek ki a tár­sulások állandó, ún konstans elemei. Számuk a hazai flórában 707 faj, a flóra 27.1 százaléka. 4. A természetes pionírok (NP) a társadalmi fejlődés megalapozói. A környezeti viszontagságokat, a termőhely szélsőségeit jól, a társadalmi versenyt azonban rosszul tűrik; igénytelen, nagy szaporaságú, ún. r-stratégisták, ezért a gazdátlan élőhelyek gyors elfoglalásában, társadalmi katasztrófák után az újjáépítésben, a források gyors felhalmozásában különösen hatékonyak. A stabilitás-megőrző ké­pességük csekély, viszont a társulások rehabilitációs vagy regenerációs folyamatai­nak fontos eszközei. Többnyire egyévesek, de idetartoznak a vizek lebegő és alá­merült hínárjai is. Számuk a hazai flórában 167 faj, a flóra 6.4%-a. Az eddig felsoroltakkal szemben egy másik főcsoportot képviselnek az embe­ri tevékenységtől befolyásolt termőhelyek növényei. Ezek a termőhelyeket érő esetleges vagy rendszeres antropogén bolygatást jól tűrő (antropo-toleráns) vagy azt kifejezetten igénylő (antropofil) fajok. Közös tulajdonságuk, hogy tápanyag­igényük és versenyképességük nem áll arányban egymással. Ezért a természetes társulások „zártláncú” anyag- és energiaáramlási ill. elosztási rendszerébe nem, vagy csak kis mértékben képesek bekapcsolódni. Az emberi behatások által meg­zavart és megszakított anyag- és energiaforgalmi láncok szakadási pontjain, vagy megüresedő helyein felszabaduló források gyors és erőteljes felhasználására képe­

Next

/
Oldalképek
Tartalom