Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 4. szám - Borhidi Attila: Hogyan gazdálkodnak a növényi társadalmak?
16 Út Dunatát • 2000 december Grime abból indul ki, hogy a növényi stratégiákat, - amelyek nála elsősorban elosztási stratégiák-, két vezérlő elv szabályozza, a termőhelyen uralkodó stresszhatások mértéke és a termőhelyi források elosztását befolyásoló zavaró momentumok mértéke. Ahol a stressz és a bolygatás mértéke alacsony, a kompetítor növények vannak előnyben, ahol a termőhelyi stressz pl. a versengés erős, de nincs bolygatás, ott a stressztűrő növények számára nyílik megfelelő élettér, míg a kicsiny stressz az erős bolygatással kombinálva az úgynevezett zavarástűrő vagy ruderális típusú növényeknek kedvez. Azokra a szituációkra pedig, amelyekben a stressz is, meg a bolygatás is erős, nincs sikeres növényi stratégia. Ha megvizsgáljuk, hogy ezek a stratégiatípusok milyen szerepet játszanak a növényi társadalmakban, eljutunk a szociális magatartási típusok (SzMT) kategóriájához, amelyeket ebben a formában a szerző ismert fel és írt le először (1991, 1993). Ezek segítenek nekünk a társadalom működésének pontosabb megértésében. A Grime-féle modellen belül az SzMT-ka következőképpen helyezkednek el: I. Természetes kompetítorok: C II. Stressztűrők ST A) Szűk ökológiájú stressztűrők = specialisták: S B) Tág ökológiájú stressztűrők = generalisták: G III. Ruderálisok: R A) Természeti tényezőktől zavart termőhelyek növényei = természetes pionírok: NP B) Emberi tényezőktől zavart termőhelyek növényei 1) Természetes termőhelyek zavarástűrő növényei: DT 2) A honos flóra antropofil elemei (honos gyomfajok): W 3) Antropogén tájidegen elemek a) meghonosított és kivadult haszonnövények: I b) behurcolódott gyomok (adventív elemek): A 4) Másodlagos termőhelyek kompetítorai a) a honos flóra ruderális kompetítorai: RC b) tájidegen, agresszív kompetítorok: AC Szociális magatartási típusok Tekintve, hogy a növények nem magányosan és nem véletlenszerű eloszlásban élnek a Földön, hanem egy külső energiaforrás, a napenergia és a Föld erőfor