Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 3. szám - Szőts Zoltán: Szemle
94 Út Dunatát • 2000. szeptember nevezett hegyaljai kerület” először Dombóvár környékét jelölné. Várady Zoltán az 1699. évi Tolna megyei közgyűlési jegyzőkönyv latin szövegének újraolvasásával bizonyította, hogy a Völgység a dombóvári járásnak Szekszárdig húzódó keleti részeként fogható fel.(Várady Zoltán: A Völgység története. In: Szita László - Szőts Zoltán szerk. A völgység ezeregyszáz éve 127-132.p) A Hidas legrégibb története a török hódoltság végéig fejezet az első neolit leletektől a török deftereken át a 17. század végi első összeírásig terjed. A szerző a forráscentrikus megközelítésnek megfelelően nem törekszik úgymond a falutörténet krónikaszerű kronologikus „megírására”, mégis egységes kép bontakozik ki a fejezetfüzérből. Az etnikai szempontú szerkesztés kapott prioritást a harmadik fejezetben. Hidas magyar lakossága múltjának áttekintésével, a 18. századtól, a 20. század közepéig. A Hidas vallási és etnikai viszonyainak alakulása a 18-19. században az evangélikus és a református németség sorsát követi nyomon. A „Hidas földesurai” - a Kardos-család és Kardos Kálmán főispán, képviselőházi alelnök személyével - még Ódor Imre tanulmányával indul, de már az uradalomra vonatkozóan visszaemlékezésekkel zárul. Az első 40 oldal után több mint 200 oldalon a szerző által gyűjtött orális és írott források dominálnak. A fejezetcímek sokatmondóak. Etnikumok és vallás, iskolák és temetők: a szerbek iskolájától a németség felekezeti alma materein át a Volksbund-iskoláig, a hidasi és bukovinai állapotok leírásáig, az általános iskolában tanító pedagógusok névsoráig terjedő íven kívül még a kisegyházak temetkezéséről is szól. A következő két néprajzi rész a németek házaival, viseletével, szokásaival foglalkozik. A búcsúszokások a mentalitás leírásához mesterien illesztette a szerző egy német családnak a történetét. A lakosság összetételének változását a 20. század közepének népességcseréjét, a németek internálását, vagyonelkobzását, a bukovinai székelyek, felvidékiek betelepítését vázolja fel a következőben. A bukovinai székelység népszokásainak szájhagyományok alapján való rögzítése, egy újabb néprajzi fejezet. A tájszavak szótárba rendezése mellett feloldja a leírásokban használt szavakat is, ebben azonban nem teljesen következetes, mert minden tájszónál nem teszi meg. Ide kapcsolódik a székely és német ragadványnevek tára. Úttörő Videcz Ferencné a 12. fejezet megalkotásával az új telepesek integrációjával foglalkozik Székelyek beilleszkedése, viszonyuk az itt lakókhoz. Az identitás változásaira is kitér Ömböli József visszaemlékezése alapján. Bravúros A világháborúk viharában forrásközlés. Gruber Pál andrásfalvi szász eredetű székely első világháborús katonanaplója-fakszimiléje, a második világháborús székely, német hányattatás, malenkij robot egymás mellé állítása. A hidasi székelyek hiedelem- és szó-
