Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 3. szám - Némediné Kiss Adrien: Valóban "sírógörcsöket kapott" Babits?

Némediné Kiss Adrien • Valóban „Sírógörcsöket kapott” Babits? 73

valaki az »írástudók árulásáéról beszél, nem hajlandó eltűrni a legcsekélyebb kritikát sem... Aki irodalmi áruját nem rejti véka alá, hanem a piacra viszi, annak számolni kell a véleményekkel és csak természetes, hogy ha könyvet írok, akkor viselem annak a konzekvenciáját is, a kritikát...”

Kassák hasonló gondolatokat fogalmazott meg már korábban, 1927 decemberében a Korunk ban megjelent írásában. A Halálfiai- afférnek nagy szerepe lehetett abban, hogy nem sokkal utána Kassák terjedelmes nyílt levélben fordult Osváthoz mint a Nyugat szerkesztőjéhez A hiányzó kritika tárgyában. írása azonban nem a Nyugatban, hanem a Korunk ban jelent meg decemberben. Kassák a cikk végén lábjegyzetben „hálás köszönetét” mond a Korunk szerkesztőségének, hogy helyt adott „a nem éppen kíméletes, de [...] az irodalom érdekében fogalmazott” sorainak. Tudniillik ez a cikke is kerülővel érkezett a Korunkig. „Kassák Osvát Ernőhöz címzett nyílt levele [...] Osvát válaszával együtt jelent volna meg a Nyugat hasábjain. Babits azonban támadó hangúnak ítélte az írást. A közlést végül a Korunk vállalta.” (Fráter Zoltán)

Kassák természetesen nem hagyta szó nélkül a HalálfiaixcA írott kritikájának visszautasítását. Ha nem is nevezi néven Babitsot, egyértelműek az utalásai a Korunk-beli cikkében éppúgy, mint az Ady-revízióhoz való hozzászólásában. (Toll, 1929. július 9.) Mindkettőben a maga személyes panaszát általánosabb összefüggésbe illeszti: a kritika helyzetét bírálja.

„Társadalmi életünk egyik alaphibája a szakszerű kritika elhanyagolása vagy méginkább az a klikk, párt és baráti alapon nyugvó támadás vagy dicséretsorozat, amit a közélet szereplői ellen és érdekében kritikaírás címén mondanak el klikktársak, párttagok és a viszontszolgáltatás reményében dolgozó barátok.” Az általános megállapítás mögött egyre jobban megérezzük a személyes tapasztalatból fakadó indulatot. (Másfél évvel később nagyobb indulattal, Babitsot személyesen támadva hasonlókat mond konkrétan a Halálfiairó\ írott kritikákra utalva Szabó Dezső hírhedt Babits-ellenes pamfletjében. - A Halálfiai első kiadását követő ismertetések, kritikák mutatják, hogy van igazság állításukban.)

Kassák kritikája a megbíráltakat is érinti. Kimondatlanul is Babitsot támadja, amikor a „tegnap még aktív vezető személyiségek”-ről mondja, hogy rajtuk „valami feminin érzékenység uralkodik el, elteltek önmagukkal s talán el sem tudnák képzelni, hogy munkáikban valaki kivetnivaló fölösleget és még beépítésre váró üres területeket fedezhetne föl”. Márpedig „a kritikus hivatása nem lehet az, hogy róla ódát zengjen, mint ahogy az sem lehet hivatása, hogy értékeit értéktelenségnek állítsa be a laikusok előtt”. Véleményének kifejezésében a durvaságtól sem ri