Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 1. szám - Pomogáts Béla: Erdély mint multikulturális modell

12 Úr Dunatái • 2000 március Pomogáts Béla ERDÉLY MINT MULTI KULTURÁLIS MODELL Erdély a nagy európai és a talán még inkább változatos közép-európai etnikai és kulturális mozaikon belül külön mozaik: az erdélyi hagyományok mindig a nyelvi, vallási és művelődési sokféleségre épültek, ennek a sokféleségnek a követ­keztében jött létre az az erdélyi multikulturális modell, amely igazából csak a sváj­ci multikulturalizmussal hasonlítható össze, természetesen azzal az igen lényeges különbséggel, hogy az alpesi országban a több kultúra egymásmellettiségére és kölcsönös toleranciájára alapozott struktúra egy gazdasági tekintetben is prospe­ráló kis ország „államrezonját” hozta létre, szemben az erdélyi berendezkedéssel, amely több kínálkozó alkalommal is (így 1867, 1918 és 1945 után) elutasította a multikulturalizmusból adódó történelmi stratégiát. A svájci mintára berendezett kantonális önkormányzatok rendszere, illetve az Alpok völgyeiben felépített többnemzetiségű kis ország ösztönző példája nem véletlenül jutott eszébe szinte mindenkinek (Jászi Oszkártól Bajcsy-Zsilinszky Endréig), aki az úgynevezett „erdélyi kérdés” igazságos és tartós megoldásán gon­dolkodott. Erdély és Svájc a maguk tájföldrajzában és etnikai képében valóban igen sok hasonlóságot mutatnak. A Kárpátok karéjában elterülő táj nemcsak ma­gas hegységei, havas legelői és sebes folyói következtében emlékeztet Svájcra, és nemcsak a régi erdélyi városok: Brassó, Nagyszeben, Segesvár hasonlít olyan sváj­ci német kisvárosokra, mint mondjuk Solothurn, St. Gallen vagy Zug: mindkét várostípusnak középkori (általában német) eredetű építészeti kultúrája van. Csak­hogy, amíg a svájci városkép mindig példamutató gondozásban részesül, az erdé­lyi városképet félig-meddig lerombolta és tönkretette a sztálinista és ceausescánus kommunista uralom. Erdélyt mindazonáltal más körülmények is arra a szerepre jelölték ki, hogy valóban amolyan „keleti Svájc” legyen. Területe két és félszer akkora, mint az iri­gyelt nyugat-európai államé, lakóinak száma nagyjából másfél millióval nagyobb: Svájcé körülbelül hat és félmillió, Erdélyé nyolcmillió (az 1992-es népszámlálás szerint hétmillió hétszázhuszonháromezer). Köztudomású, hogy mindkét terület több nemzetiség, nyelv és kultúra otthona, és ezeknek az etnikai közösségeknek az arányszámai is igen hasonlítanak. Svájc lakosságának 65%-a német, 18,4%-a francia, 9,8%-a olasz és 0,8%-a rétoromán. Erdélyben a következő arányszámok­kal találkozunk: az 1992-ben rendezett utolsó hivatalos népszámlálás szerint az

Next

/
Oldalképek
Tartalom