Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 1. szám - Pomogáts Béla: Erdély mint multikulturális modell
12 Úr Dunatái • 2000 március Pomogáts Béla ERDÉLY MINT MULTI KULTURÁLIS MODELL Erdély a nagy európai és a talán még inkább változatos közép-európai etnikai és kulturális mozaikon belül külön mozaik: az erdélyi hagyományok mindig a nyelvi, vallási és művelődési sokféleségre épültek, ennek a sokféleségnek a következtében jött létre az az erdélyi multikulturális modell, amely igazából csak a svájci multikulturalizmussal hasonlítható össze, természetesen azzal az igen lényeges különbséggel, hogy az alpesi országban a több kultúra egymásmellettiségére és kölcsönös toleranciájára alapozott struktúra egy gazdasági tekintetben is prosperáló kis ország „államrezonját” hozta létre, szemben az erdélyi berendezkedéssel, amely több kínálkozó alkalommal is (így 1867, 1918 és 1945 után) elutasította a multikulturalizmusból adódó történelmi stratégiát. A svájci mintára berendezett kantonális önkormányzatok rendszere, illetve az Alpok völgyeiben felépített többnemzetiségű kis ország ösztönző példája nem véletlenül jutott eszébe szinte mindenkinek (Jászi Oszkártól Bajcsy-Zsilinszky Endréig), aki az úgynevezett „erdélyi kérdés” igazságos és tartós megoldásán gondolkodott. Erdély és Svájc a maguk tájföldrajzában és etnikai képében valóban igen sok hasonlóságot mutatnak. A Kárpátok karéjában elterülő táj nemcsak magas hegységei, havas legelői és sebes folyói következtében emlékeztet Svájcra, és nemcsak a régi erdélyi városok: Brassó, Nagyszeben, Segesvár hasonlít olyan svájci német kisvárosokra, mint mondjuk Solothurn, St. Gallen vagy Zug: mindkét várostípusnak középkori (általában német) eredetű építészeti kultúrája van. Csakhogy, amíg a svájci városkép mindig példamutató gondozásban részesül, az erdélyi városképet félig-meddig lerombolta és tönkretette a sztálinista és ceausescánus kommunista uralom. Erdélyt mindazonáltal más körülmények is arra a szerepre jelölték ki, hogy valóban amolyan „keleti Svájc” legyen. Területe két és félszer akkora, mint az irigyelt nyugat-európai államé, lakóinak száma nagyjából másfél millióval nagyobb: Svájcé körülbelül hat és félmillió, Erdélyé nyolcmillió (az 1992-es népszámlálás szerint hétmillió hétszázhuszonháromezer). Köztudomású, hogy mindkét terület több nemzetiség, nyelv és kultúra otthona, és ezeknek az etnikai közösségeknek az arányszámai is igen hasonlítanak. Svájc lakosságának 65%-a német, 18,4%-a francia, 9,8%-a olasz és 0,8%-a rétoromán. Erdélyben a következő arányszámokkal találkozunk: az 1992-ben rendezett utolsó hivatalos népszámlálás szerint az