Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 2. szám - 95 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Németh Endre: Szerelem, Szeretet, Szexualitás

68 Úr Dunatát ■ 2000. június ...Történetileg kialakult és egyre fontosabb emberi szükséglet, a szeretetnek különleges, szenvedélyesebb, a szexuális vágyat is magába foglaló módja... ...A szexuális vágy humanizált és induridualizált változata, amihez többféle igény is kapcsolódik. Ezen kívül tartozéka az érzelmi kötődés képessége, a szexuá­lis reagálókészség és beleélőkészség... ...Szélsőségesen felfokozott teljességre törekvő, birtokló jellegű erotikus szenvedély egy másik ember iránt... ...„Amit szerelemnek hívunk, nem egyéb, mint a teljesség vágya és keresé­se”...(Pláton) A sort szinte oldalakon keresztül folytathatnánk, mert sok pszichológus, sze­xológus próbálta körülírni az emberiség legcsodálatosabb érzését. Ami közös a „meghatározásokban” az az, hogy ez a jelenség: — a társadalomban élő ember sajátossága, nem veleszüle­tett nembeli képesség, hanem társadalmi hatásokra kiala­kuló lehetőség; az érzelmi, indulati folyamatok sajátos szerveződése, — magatartásmód, amely mindig társadalmi sémát követ, melyet az emberek eltanulnak, és amely koronként, azon belül rétegenként, közösségenként is más és más lehet, — az emberi élet legnagyobb értékei közé sorolható, de nemcsak érték, szükséglet is, amelynek egyik kardinális motívuma a nemi vágy, illetve annak kielégülése, — olyan viszony két vagy több ember között, ahol a felek boldogsága és boldogulása attól függ, mennyire felelnek meg a partnerek egymásnak, egymás szükségleteinek, va­gyis az individuális ember önmegvalósítási törekvéseinek egy elementáris érzelmi háttere. A szerelem egyik fő gyökere a nem közösülés, a kielégülés vágyának velünk született késztetése. A kielégületlen vágyak arra késztetik az embert, hogy keresse a kielégülés lehetőségeit. Az állatvilágból fejlődött ember csakis társadalmi hatásoknak köszönheti a földön való eredményes megtelepedését és gyors elterjedését. Társas ereje és esze révén olyan közösségi ügyességre tett szert, amely révén függetleníteni tudta ma­gát predátoraitól (az őt fogyasztó ragadozóktól). Hadonászott természet adta esz­közeivel, kiabált, elfogási cselekhez folyamodott, tüzet rakott és ezekkel tartotta

Next

/
Oldalképek
Tartalom