Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 2. szám - 95 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Kassai György: József Attila és Ferenczi Sándor
Kassai György • József Attila és Ferenczi Sándor 37 ... s nem is úszhattam a sodorral szembe kedves öledben! (Elmaradt ölelés miatt) Kell már ahhoz a testhez is az ágy, mely úgy elkapott, mint a vizek sodra... mert: Míg nyugtalanul forgott nagy, lágy habokon az az éj, a csónak alatt hűvös öblögetési kotyogván, én nyugtomat ott leltem piros ölben... (Balatonszárszó) Fölszív a vágy, mint patakot a hőség. Mind mélyebbről bugyog e szerelem. El nem apad, nehogy keserű könnyed gyűljön tengerré szilaj öleden.” (Szaggatlak, mint a fergeteg...) és természetesen a zöld napsütés hintáit, amely Szilágyi szerint a születés traumáját írja le: (a tenger, vagyis az anyatest kiveti, partra, szárazföldre dobja a csecsemőt), míg Ferenczinél a születés az egyén síkján való megismétlése annak a nagy katasztrófának, amely annyi állatfajt és közöttük a mi állatőseinket a tengerek kiszáradásakor a szárazföldi élethez való alkalmazkodásra és, nevezetesen, a kopoltyúval lélegzésről való lemondásra kényszerített. Talasszális regresszióként is felfogható József Attila híres disznó-képe: „egy pillanatom nem volt nemes; / sem langyos, édes, kellemes, / mint disznónak a pocsolyában.” (Számvetés) „Láttam a boldogságot én, / lágy volt, szőke és másfél mázsa.... Ledőlt a puha, langy tócsába...” (Eszmélet). Ugyancsak Szigeti emlékeztet, hogyjózsef Attilánál már 1926-tól a víz egyértelműen női princípiumként jelenik meg, mint a Szeretők lázadásában: S a víz a sok vad ajándéktól kijön értük, elönti őket, hanem hiába zúg, zúgása erősbíti az éneklőket. A lányok dalát: Tenger vagyunk, keserű só vagytok ti bennünk, - a fiúk dalát: Partok vagyunk, keserű tenger vagytok bennünk. -
