Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 1. szám - Csekő Ernő: A Világ Mozgó Filmszínház építésének története
ra is alkalmassá tette. Amint a leírtakból is kitűnik, a vállalkozók valóban „ízléses, gyönyörű dolgot produkáltak”. Ahogy az eddigiekből is kiderült ez Fischoff Károly és főleg Grünfeld Miksa érdeme volt, akik sokszor a hatóságokkal dacolva, néha azt kijátszva, de felépítették a mozit. A filmszínház megnyitásáról szóló cikkek mégis így fogalmaztak: „Káldi Gyula és társainak” illetve „Káldiék jóvoltából”.15 Dr. Káldi Gyula szekszárdi közjegyző, vagyonos polgár - mellesleg megyei és városi képviselő - volt, akinek a vállalkozásba való betársulásának okairól információk hiányában csak találgatásaink lehetnek. A legkézenfekvőbbnek az tűnik, hogy Káldi bevonását a vállalkozás financiális problémái indokolták, de lehetséges, hogy Grünfeldéknek csak a hatósági ellenkezés leküzdéséhez volt szükségük Káldira, mint az „intelligencia” egyik megbecsült tagjára. A Világ Mozgó felépültével a város vezetésének színházzal kapcsolatos tervei köddé váltak. De az adott körülmények között valószínűleg erre is voltak ítélve. Hiszen a város pénz nélkül, ingyentelek és kizárólagos vetítési jog - amivel törvényesen nem is rendelkezett, és amit a belügyminiszteri határozat később meg is állapított - „apportálásával” szándékozott egy vállakózóval (film)színházat építtetni. Ez még sikerülhetett is volna, ha a város nem az ellenőrizhetetlen anyagi helyzetű, és saját szempontjából kedvezőtlen, szinte már komolytalan ajánlatot tevő eszéki vállalkozónak ad megbízást. Büchlernek színházzal kapcsolatos terveiből végül is csak egy, a városnak bejelentett kártérítési igényre futotta, amelynek alaptalan voltát a polgármester könnyedén bizonyította.16 írásunkat a Tolnavármegye és Közérdek január 20-i, a városvezetés és a képviselőtestület munkáját bíráló cikkével fejezzük be, amelynek sorait az eddig leírtak fényében különösen érvényesnek érezzük: „Történik itt is üdvös kezdeményezés, talán egy kicsit sok is. Kövezetvám, vásártartási jog megszerzése, internátus, vízvezeték, borközraktár, fekáltrágyagyár, mozi és színház, stb, csakhogy a megpendítés után egyik ügy sem tud kiemelkedni az irattár poros aktacsomójából, ott vész el, ott hal, ott reked meg. Ötletszerűség inkább mindenben, mint rendszer, következetesség.”17 Jegyzetek 1 Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára (TMÖL), Szekszárd város iratai (Szv. i.), képviselőtestületi jegyzőkönyvek (jkv-ek) 62/1909. határozat 2 Fábó Beáta: A moziépítészet és a város. In: Budapesti Negyed, 16-17. szám, 1997. 191-230. old. 3 TMÖL, Alispáni iratok (Al. i.) 401/1913. alapszámú irat 4 TMÖL, Szv. i., jkv-ek 1912/53. 5 uo., 1912/139. 6 TMÖL, Szekszárd város Mérnöki Hivatalának iratai (SZMH i.), színháztervek, Büchler Imre által beadott tervek; illetve uo., az építési szakosztály 1913. február 3-i ülésének jegyzőkönyve, 7 TMÖL, SZMH i., színháztervek, Csécsy Andor terve 78_____________________Úr Dunatái 1999. március________________________
