Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 1. szám - Csekő Ernő: A Világ Mozgó Filmszínház építésének története
Csekő Ernő • A Világ Mozgó Filmszínház építésének története 73 vettek. Az évtized végére már csak Miskolc az egyetlen nagyváros, ahol nem volt állandó mozi.2 A kezdetektől kizárólag magánvállalkozók által működtetett filmszínházak terjeszkedése 1912-re Szekszárdot is elérte. (1909-ben Franekjános még sikertelenül próbálkozott a szállóban tervezett filmvetítésekhez engedélyt nyerni.3) A város vezetése a mozi iránti vállalkozói érdeklődést és beruházási szándékot megpróbálta összekötni a színházi előadások elhelyezési problémájának megoldásával. A filmvetítések és színielőadások ilyen formájú társbérlete akkoriban igen gyakori volt, főleg vidéken, ahol az állandó mozik létrejöttéig a filmvetítéseknek a színházak adtak otthont. A város képviselőtestülete a színházi funkció érvényesülését is szem előtt tartva, 1912. június 8-án két kérvényt is tárgyalt: a Molnár-féle Nyomda Rt-ét és Büchler Imre eszéki vállalkozóét. A város számára Büchler ajánlata sokkal kedvezőbb volt. Ő mozielőadások tartására 30 évre szóló kizárólagos jogot és 450 négyszögöl ingyen telket kért a várostól. Ennek fejében Büchler egy 80000 korona értékű (film)színház felépítését vállalta, azzal a megkötéssel, hogy az épület tíz év után a város által az építési költség 70 °/o-ért megvásárolható, míg 45 év után már ingyen kerül a város birtokába. Ezzel szemben a nyomda a hasonló igények (ingyen telek, 30 év kizárólagos jog) mellett jóval kevesebb kötelezettséget vállalt. így ajánlata nem tartalmazta a város vásárlási jogát, sőt a nyomda a 30 év elteltével az épület rendeltetésének megváltoztatását is fenntartotta volna magának. A városatyákat érdeklő másik kérdésben, a város használati jogát illetően szintén Büchler ajánlata volt a kedvezőbb, hiszen míg ő a városnak 60 napot biztosított az év bármely időszakára, tetszés szerinti részletekben, addig a nyomda csak 56 napot, azt is időbeli megkötésekkel és csak színjátszás céljára. Mint láttuk Büchler ajánlata annyira csábító volt, hogy az önkormányzat annak ellenére, hogy a nyomda helyi vállalat volt, és vezetőiből többen képviselőtestületi tagok voltak, az eszéki vállalkozó ajánlatát fogadta el. Pedig a városatyák a nyomda tőkeerejével tisztában lehettek, saját szempontjából sokkal előnytelenebb ajánlatot adó Büchlerével ellenben nem. A június 8-án hozott elvi határozat kijelölte a (fdm)színház céljára a vasúti gyalogjáró és az Indóház utca sarkán lévő - ma az evangélikus templom található itt - 450 négyszögölnyi területet, és megbízta Büchler Imrét a részletes építési tervek és költségvetés elkészítésével.4 Közel fél év telt el, mikor a város képviselőtestülete a vasúti gyalogjáró melletti ingatlanok eladásával kapcsolatban értesítette Büchler Imrét, hogy az építési tervet és költségvetést 30 napon belül köteles bemutatni, mert ennek hiányában a színházépítésre kijelölt 450 négyszögöl nagyságú területet másként hasznosítja.5 A sürgetés eredménnyel járt, december 16-án megérkeztek Büchler tervei. A töb
