Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 4. szám - A XX. század lenyomatai - Töttős Gábor: "Szállni, de hova? Az egész Föld nagyon kicsi már"

füzetébe, és a tanárnő autójáról letöri a tükröt. A tanárnő meddő, azt hiszi, hogy csalja a férje. Kezd elhízni, durván rúzsozza magát. A férfi hiába próbál sírni az olcsó temetésen. És hazafelé túl nagy adományával megaláz egy koldust.

Petőcz András A TENGER ÖLELÉSE

Mint meglassult filmen a mozdulat, úgy látom simulni hozzád tétován, félénken, mégis vakmerőn, az elbódult-részeg hullámokat.

Testedbe búvik, simogat a tenger.

Csípődnek ívét lágyan körbefolyja, szeméremajkaid puhán megcsókolja, édeskés nedveddel sósán elvegyül.

Tengerré lehetni, az volna nagyszerű!

Ezernyi lényedben megölelnélek - S most csak itt vagyok, a parton fekve nézlek, ahogy elvegyülsz, ahogy átlényegülsz.

Csak egy szó, és futnék utánad, tengernyi vízként elébed-terülni, combodra, öledre mohón ráhajolni, csípődhöz bújni, és érezni vágyad -11