Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 3. szám - SZEMLE - Szabó József: Egy kötet tőle, egy pedig róla

Szabó József • Szemle

91

oldalúsága nyilvánvalóan tehetségéből, érdeklődési köréből fakad, de szerepet játszhat benne a kisebbségi léttel, a felvidéki magyar értelmiség számával is összefüggő kényszerhelyzet, amelyben az ottani magyar nemzetrészért érzett felelőssége miatt mindenkor kész feladatot vállalni. Maga a Fábry-díjjal való kitüntetése kapcsán - egy vele készített beszélgetés során - így vallott erről: „A nemzetiségi kultúra kihívásai, megoldásra váró kérdései, az intézmények hiányából fakadó fehér foltok egyszerűen megkövetelik, hogy a szellemi emberek egy része vállalja a mindenes szerepét. Jó néhány olyan kollégát ismerek, akik valóban egyszemélyes intézménynek tekinthetők, és különböző műfajokban, tudományágakban próbálnak meg válaszolni az említett kihívásokra. (...) Az írás rákényszerít arra, hogy az ember polihisztori feladatokat vállaljon magára, és nemcsak a magam pályájáról mondhatom ezt el, ugyanilyen sokműfajú szerző pl. Roncsol László is. Ez az egyik olyan terület, melyet a nemzetiségi írósors jelöl ki számunkra.” (A Hét 50. sz. 1994. XII. 9. 14. p.)

Filep Tamás Gusztáv könyve nemcsak Zalabai pályájáról, kutatásairól nyújt kitűnő áttekintést, elemző-értékelő összefoglalást, hanem a szlovákiai magyar nemzetrész második világháború utáni évtizedeinek társadalmi-kulturális helyzetéről és főképpen az ottani magyar irodalom állapotáról, folyamatairól is, miközben érinti azokat a gazdasági-politikai viszonyokat is, melyek a felvidéki magyarok változó életkörülményeit kisebb-nagyobb mértékben napjainkig meghatározták. A szerző időrendben rajzolja meg Zalabai életútját, mégpedig úgy, hogy e pályakép leírását, értékelését beágyazza azokba a történelmi-társadalmi-kulturális folyamatokba, amelyek - az egyéni indíttatás, hajlam mellett - nemegyszer objektíve is meghatározták Zalabai kutatásainak, szervezői és közéleti tevékenységének mozgásterét, lehetőségeit és tárgyköreit. A kötet részletesen tárgyalja Zalabai egész munkásságát, amelynek „jellegében mindvégig kettős irányultságot fedezhetünk föl; egyszerre volt elemző és szervező; képességei egyike az irodalmi munkák elemzésében, másika irodalmi művek körüli bábáskodásban, a maguk helyén mérföldkőjelző kiadványok összeállításában érlelődik vagy alkalmaztatik.” (21) Ez a kettősség - amint az rövid ismertetésemből kiviláglik - Zalabai egész életútját - pályakezdésétől napjainkig - markánsan jellemzi.

Zalabai Zsigmond 1948-ban földművelő szülők gyermekeként született Ipolypásztón, amely a számára mindig nagyon kedves „Ipó” folyó mellett fekszik Hont megyében. Szülőfalujában, majd a hatodik osztálytól kezdve Csatán járt általános iskolába, középiskolai tanulmányait pedig az ipolysági gimnáziumban végezte, ahol bekapcsolódott a József Attila Irodalmi Színpad munkájába, smárkö-