Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 3. szám - Bodó Barna: Régió,identitás,elit
72 Úr Dunatát • 1999 szeptember mindössze két magyar értelmiségi család Íratta magyar iskolába a gyermekét. A temesvári magyar újság szerkesztői közül a gyermekeik számára nem magyar iskolát választók aránya - húsz éves intervallumban - eléri a 30 százalékot. Színészek és papok között is vannak, akik gyermeküket nem azon a nyelven taníttatják, amelyet szolgálnak. És kialakult a mai helyzet, amikor a megye magyarsága szinte csak temesvári oktatásban számol, minden vidéki iskola többrétű gondokkal küzd. Ez egy olyan új helyzet, amelyre az oktatás irányítói, felelősei nem voltak felkészülve. Iskolabuszokat kell beállítani, átfogó bennlakás-programot elindítani és végrehajtani, elérni azt, hogy a magyar szaktanár szívesebben tanítson magyar tagozaton, mint románul. Mert miközben nagy a tanárhiány a magyar tagozatokon, román iskolákban tanít igen sok magyarajkú tanár. Az amúgy is kis létszámú magyar elitet a közösségi szerepvállalási készség alapján oszthatjuk két csoportba. S bár egy friss, 1997-es felmérés szerint a bánsági és a máshonnan ide származott elit között nincs nagy számbeli különbség, a politikai szerepvállalók többnyire a máshonnan ide származottak körül kerülnek ki. Mondhatni úgy, hogy azok vállalnak inkább feladatot, akiket nem bánsági példa és környezet szocializált. Bánság történelmi léptékben első sorban a gazdasági teljesítményt ismerte el, az alig számított, ki honnan érkezett és milyen nyelvet beszélt. Az itteni - sokat emlegetett, s ma inkább csak emlékekben élő - többnyelvűség forrása a gazdasági teljesítménykényszer, a más nyelvet beszélő szomszédnak a többlettudása. Bánság mai oktatási helyzete, nem csupán magyar vonatkozásban, jelzi, hogy milyen típusú tudásnak van első sorban rangja. A kisebbségi sajtó helyzetéről és szerepéről érdemes még szólni röviden. írott sajtóként a helyi lapok jelentik az első számú kínálatot, a központi lapok nem csak magyar vonatkozásban szorulnak háttérbe. Temesvár magyar hetilapja - a Heti Új Szó - fennmaradásáért hatalmas harcot vív, s ebben az RMDSZ, pénzügyi eszközök hiányában, nem tudja támogatni. Felméréseink szerint néhány, a korábbi napilap hagyományos támogatójának számító falu kivételével, a magyar hetilap háttérbe szorul, a napisajtót valamelyik helyi román lap jelenti. Ezek a kisebbségi kérdést akkor sem a közösség érdekeinek megfelelő keretben és érvrendszer szerint taglalják, ha a lap nem ellenséges a kisebbségekkel. Egyszerűen másként látja, mert hát első sorban román olvasók számára ír. A kisebbségi kérdés tematizációit folyamatosan és kizárólagosan román lapokból ismerők akaratlanul is eltávolodnak az RMDSZ politikusai által képviselt érvrendszertől, a „hivatalos” magyar politikai elittől.
