Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 3. szám - Bodó Barna: Régió,identitás,elit
68 Út Dunatái • 1999 szeptember A szórvány magyar elit rejtőzködik. Népszámláláskor tudja, hová tartozónak mondja magát, de a közösségek élére nincs, ki odaálljon. Demográfiailag erős települések évek óta nem tudnak kiállítani egy-két olyan helyi vezetőt, akik mögé a közösség felsorakozhatna. Illetve több ügyes helyi vezető nem magyar színekben indul a választáson - mert biztosra akar menni. A magyar jelöltet is megválasztják polgármesternek - ha független, vagy román párt jelöli. És a vidék mentalitása alig változott e kérdésekben 1990 után: egyszer megtanulta a németek által meghonosított elvet - Leben und leben lassen!, magyarításban: Élj, ne törődj mással! -, és nem kíván eltérni tőle. A bajaival nem hozakodik elő, mert tapasztalata szerint megoldás rá nem, vagy nagyon ritkán kerül, de jelentkeznek az ellenszurkolók, akik a közérzetét jelentősen rontják. Különben is szórványban szinte kivétel nélkül érvényesül az „elsők a mindenkit érintő közös ügyek, majd következhetnek az egyeseket érintő sajátosak” antidemokratikus kisebbségpolitikai tétele. Antidemokratikus pedig azért, mert ki és hogyan állapítja, állapíthatja meg, hogy végre minden közös ügy rendeződött, következhet a kisebbségi sérelem... A szórvány elit ha látja is helyzete fonákságát, elvi alapokról váltást aligha ér el. S mivel nem a kisebbség országos vezéreivel, hanem a többség helyi hangadóival kell elfogadtatnia különvéleményét, s mert magára hagyottsága történelmi léptékű, nem is keresi az országos kisebbségi intézmények felé a kapcsolatot. Olykor a felülről jövő érdeklődés is feszélyezi. Emlékeztetheti rossz vagy vitatható döntéseire, magyarázatot kérhetnek fölösleges kompromisszumokra. Oktatás szórványban A kisebbségi oktatás alakulásáról elég pontosak az adataink. Az országos statisztika szerint alapvető fontosságú az iskolaválasztásban az illető térség demográfiai összetétele. Hargita megyében szinte minden magyar gyermek magyar tanynyelvű iskolában tanul, míg a másik végletet Temes képviseli, ahol a magyarul tanuló magyar tanulók részaránya alig 22 százalék. 1. táblázat: A magyarul tanulás arányszámai (1996-os adatok) I. megyecsoport II. megyecsoport III. megyecsoport Megye * ** *** Megye * ** *** Megye * ** *** Hargita 84,6% 80,1% 94.7% Szatmár 35,0% 26,0% 74,8% Beszterce 6,6% 2,8% 43,0% Kovászna 75,2% 69,0% 91.2% Bihar 28,5% 21,0% 73,7% Arad 12,5% 4,9% 39,2% Maros 41,3% 36,0% 87.1% Szilágy 27,7% 19,0% 68,6% Brassó 9,8% 3,8% 38,7% Kolozs 19,8% 12,1% 61,1% Hunyad 6,1% 1,7% 27,8% Fehér 6,0% 3,1% 51,6% Szeben 4,2% 1,1% 26,2% Temes 9,1% 2,0% 22,0%
