Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 3. szám - Bakk Miklós - Horváth Andor - Salat Levente: A 2000 év küszöbén Politika és kisebbségi magyar társadalom Romániában
60 ÚT PUNATÁT • 1999 SZEPTEMBER képzettség, a tudás, a kezdeményezőkészség növekvő szerepe a szabad verseny követelményei szerint alakuló társadalomban, ami azt jelenti, hogy egyre több múlik azon, mennyire sikeres nemcsak az elitképzés, hanem általában véve minden szakmai teljesítmény, c.) A civil társadalom képessége, hogy életképes helyi közösségeket teremtsen, amelyek alkotó, jövőorientált módon cselekszenek és cselekedtetnek. 2. A román társadalomnak ideje elgondolkodnia azon, hogy politikusainak többsége - és az általuk befolyásolt sajtó - a magyarokkal kapcsolatban tíz éve megállás nélkül két olyan tételt hangoztat, amely egyformán hamis. Az egyik úgy szól, hogy a magyarok minden követelése (nyelvhasználat, egyetem, autonómia) állandó veszélyforrás, ezért útját kell állni. A másik nézet szerint viszont a magyar kisebbségnek nincs is oka újabb követeléseket megfogalmazni, mivel eddig megszerzett jogai bőven elegendőek. Jeles román politikai elemzők, értelmiségiek évek óta rámutatnak arra, hogy ezek nem a realitásban gyökerező tények, hanem a hatalmi érdekérvényesítés eszközei, ennek megfelelően társadalmi feszültség generálása és tartósítása, bizonyos esetekben az asszimiláció vagy az emigrálás feltételeinek megteremtése a céljuk. Másfelől ennek az állapotnak nem az a fő következménye, hogy a magyarok körében fokozódik az elégedetlenség és a frusztráció, hanem az, hogy a román társadalomban megszilárdulnak az autoriter gondolkodási minták és reflexek, ami saját magára nézve ártalmas. Az adott történelmi viszonyok közepette a többség csak nyerhet azzal, ha rendezi és folyamatosan ápolja viszonyát a magyar kisebbséggel és Magyarországgal. Magától értetődik, hogy a folyamat kétoldalú, a magyar kisebbségnek is éreztetnie kell, hogy tiszteli az országot, megbecsüli a többségi nemzetet, amely védelmezi és garantálja állampolgári, közösségi jogait. A magyar kisebbség iránti többségi viszonyulás egy további vonatkozásban is kiigazításra szorul. A politikai integráció mellett, amelynek eszköze az RMDSZ, a romániai magyar kisebbség társadalmi integrációra is törekszik: állampolgári jogait, szakmai érdekeit és ambícióit az egyenlőség és a méltányosság körülményei, a minden diszkriminációtól mentes versenyfeltételei között kívánja gyakorolni. Jogos elvárás, hogy a román társadalom ezeket a feltételeket politikai konjunktúráktól függetlenül biztosítsa, azok ugyanis nem rendelhetők alá a pártok közötti viszony alakulásának, mivel az alkotmány előírásaiból fakadnak, céljuk pedig a társadalmi összhang és stabilitás, a többségi és a kisebbségi kultúra találkozása, értékeik/intézményeik kölcsönös megismerése és párbeszéde. Ahogyan a magyar közösségnek tudatosabban kell a jövőben különbséget tennie a politikai cselekvés
