Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 3. szám - Bakk Miklós - Horváth Andor - Salat Levente: A 2000 év küszöbén Politika és kisebbségi magyar társadalom Romániában
48 Út Dunatát • 1999 szeptember vont/verbális) erőszak diffúz állapotának fenntartásában, mivel az „a másik” identitásának kivetüléseként szerves része annak, ahogyan saját „eltérő” identitását a politikai jelhasználatban forgalmazza. Ebben az értelemben az erőszakot a román politikai színtér állandó szereplőjének kell tekintenünk. Ez a perspektíva azt is teljesebb megvilágításba helyezi, hogy miként függ össze a tekintélyuralmi - antidemokratikus - hagyomány fennmaradása a magyar-román viszonyt mérgező permanens türelmetlenség bensővé vált igényével. A ROMÁN-MAGYAR VISZONY Ha mármost a román többség és a magyar kisebbség viszonyának alakulását a román társadalom és a román politikai elit az előbbiekben vizsgált állapota felől nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy e viszony alakulását a következő feltételek szabják meg: a) a román reformfolyamat történelmi léptékkel lassúbb lefolyása; b) a román társadalom és a román politikai osztály ingadozása a nyugati értékrend elfogadásában és - ezzel összefüggően - egy új országhivatás megfogalmazásában Románia geopolitikai határhelyzetében; c) a román politikai eliten belüli és a nyilvánosságot is meghatározó diffúz erőszak megléte, permanens újratermelődése; d) a román közintézményrendszer instabilitása, törékenysége. Mindazonáltal, ami a romániai magyar kisebbség helyzetét illeti, az elmúlt tíz év tagadhatatlanul sok pozitív fejleményt hozott, annak ellenére, hogy a román politikai doktrínák és politikai gyakorlat egy percre sem szűntek meg a magyar kisebbség létét állandó veszélyforrásként kezelni, és hol a védekező elzárkózás szükségességét, hol meg éppenséggel az agresszív, türelmetlen „megfékezés” tételeit hangoztatni. A pozitív fejlemények több tényező együttes hatásából erednek, melyek közt - mondhatni: fontossági sorrendben - megemlítendő: a román társadalom demokratizálódási folyamata, azaz a jogok és szabadságok általános bővülése - parlamenti képviselet, szólásszabadság stb. - ; olyan politikai normák és dokumentumok elfogadása, amelyek az európai integráció folyamatát kísérik; végül pedig az RMDSZ politikai szereplése. Máris fontos azonban leszögeznünk, hogy e kérdés megítélésében a román illetve a romániai magyar közgondolkodás igen nagy távolságra van egymástól: az első úgy tartja számon e fejleményeket, mint radikális és teljes körű előrelépést, ezzel szemben a második erősen relativizálja jelentőségüket, és főleg abban látja a viszony lényegét, hogy az még alapvetően rendezetlen. A mentalitás és a perspektíva e nagyfokú különbsége oda vezetett, hogy mindkét fél görcsösen ragaszkodik saját pozíciójához, ami megnehezíti a közeledést és a feszültség feloldását. A mögöttes okok közül kettőt kell itt Ide-
