Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 2. szám - Bajner Mária: Valachi Anna: József Jolán, az édes mostoha

80

Úr Dunatát ■ 1999. túnius

lantani a bevezetőben ígért „jellegzetesen huszadik századi nőtípus” alakját, amely még magában hordozza a férj, a férfi nélküli bizonytalanságot.

Saját identitásának eléréséhez négy férjhez kellett alakulnia. A tehetséges és becsvágyó, a külvilág elvárásaihoz alkalmazkodni tudó nő még nevét is az adott helyzetnek (és férjnek) megfelelően alakította. Az elsőnek megmaradt Jocó, a második Lucie-nzk hívta, a harmadikat egy Lalával áldotta (verte) meg a sors, a negyedik Jolánt vztt nőül. Négy férfi, négy név, négy asszony, aki mindig ugyanazt akarta: kitűnni, fölemelkedni, lenni „valaki”.

Ahhoz, hogy a szappanfőző és a mosónő tömegszállásokon tengődő lányából úriasszony legyen, előkelő körökben mozoghasson, irodalmi szalonok ünnepelt sztárjává válhasson, majd megbecsült újságíró és ünnepelt író lehessen nem volt elég a csodavárás: tenni kellett érte valamit, ez pedig nem volt más, mint a körülményekhez való gyors alkalmazkodás, amit valóban magas szintre fejlesztett. Ezt leginkább a könyv második fejezete taglalja, amely - találóan -A megtalált szerep címet kapta. A monográfia írója rendkívüli részletességgel közli József Jolán újságírói pályájának alakulását, alkotó tevékenységét, amely a József Attila élete c. könyve megírásával érte el csúcspontját, a könyv körül kialakult vitákat, majd az új, átírt változat létrejöttének körülményeit. Mivel a monográfiában sok a jól öszszeszedett, - nem utolsó sorban számos, eddig nem publikált - korabeli dokumentumanyag, amely megvilágít és összerendez eddig csak itt-ott felbukkanó (fél)ismereteket (pl. József Attila újratemetésével kapcsolatos herce-hurca, vagy József Jolán szatirikus regényének témája) az olvasó kész elhinni Valachi Annának, hogy József Jolán jellemfejlődése pozitív irányt vett.

Később már nevében is - egyszerűen Jolán - vállalja önmagát. Nem kis kitartással, és szívós akarattal eléri, hogy munkát kapjon. Megfeszített tempóban dolgozik, rutinos újságíróvá fejlődik, és két hetilap szerkesztőségében is szorgalmasan ír, titkárnősködik, szabad idejében író-olvasó találkozókat szervez. Pár hónap alatt megírja könyvét - gyarlóságaival, elhallgatásaival, csúsztatásaival (amelyek főleg a saját személyét érintik) kisebb-nagyobb hazugságaival együtt is jó könyvét, és egy csapásra országos hírű lesz. Karrierje építgetésében túllépi negyedik férjét, aki, mivel nem akar politikai karriert, kezd feleslegessé válni. József Jolán, aki itt már „írónő”-vé aposztrofálódik konformizmusában, „idomulási készségében” kitesz magáért: kommunista felkérésre képes átírni József Attila életét A városperemén-xz. Határtalan becsvágya arra ösztönözte, hogy a valóságot teljesen meghazudtolva öccséből „kommunista élharcost” kreáljon, családjuk történetét pedig átitatta a Párt iránt érzett lojalitással.