Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 3. szám - Kelemen Zoltán: Falánkság és anarchia
Kelemen Zoltán ■ Falánkság és anarchia 53 kapott nemesi oklevelet.15 Krúdyt mindez nem zavarja, s durva csuhája alatt olaszos (reneszánsz?) ruházatot viselő Crudy „őse” tanúsága szerint Nagy Lajos király uralkodásának idejére teszi a Krúdy-dinasztia születésének pillanatát. Crudy a királyné testőre. Ellentmondásos lovag egy ellentmondásos korban. Kiváló tőrvívó, de utcai verekedő. Habsburg Máriához hű, de bevallottan lutheránus, azaz Luther „doctor” híve, személyes ismerőse; az új hit „püspöke”, s hogy a helyzet még tovább bonyolódjék: halála előtt megtér a katolikus hithez, mivel szerelmes a királynéba, szerelmét azonban mélyen szívébe zárva rejti el, mint a kerekasztal lovagjai (legalábbis a legendákban). Ő vezeti Máriát titokban Székesfehérvárra, halott férjével való utolsó találkozójára (a Festett király lapjain még utolsónak tűnik ez a találkozó), hogy ott életét áldozza királynőjéért és a koronáért (mely akkor még nem Habsburg főn ült!). Ez a vadromantikus, kalandokban bővelkedő betoldás egyrészt az író nemzeti önigazolásának része, bizonyos értelemben kolofon, mellyel a krónikaíró Krúdy (a Király regények előzményében az A rnyékkirálybzn nyíltan felvállalja a narrátor ezt a szerepet, mint íródeák) a korabeli (XVI. századi) szokásoknak megfelelően magát a történtek lejegyzőjét is beleírja a szövegbe, ezúttal azonban úgy, hogy nem távolítja el magától, a Festett király című regény XX. századi lejegyzőjétől a négyszáz esztendővel azelőtti eseményeket. Az idősíkok egymásra csavarodnak a térben. Krúdy nem egy sosemvolt ősének állít emléket, hanem egy fiktív és éppen fikcionalitása által az egész családot, annak több száz éves létét általános egészében képviselni tudó archetípust állít elő, aki egy személyben testesíti meg az összes Krúdy őst, labancokat, kurucokat, betyárt és főügyészt. Jegyzetek 1. Krúdy Gyula: Festett király (In.: Királyregények 189-351.) Szépirodalmi Könyvkiadó Bp.1979. 2. Vö.: 1. sz. jegyzet 5-188. 3. Czére Béla: Krúdy Gyula Gondolat Kiadó, Bp. 1987. 240. 4. Vö.: 3. sz. jegyzet 249-254. 5. Szörényi László: „Múltaddal valamit kezdeni” JAK füzetek 45. Magvető Könyvkiadó, Bp. 1989. 222-229. Lásd még: Magyarok Bécsben - Bécsről. Szerk. Fried István, Szeged 1993. 103-122. 6. Ua. 226. 7. Vö.: 3. sz. jegyzet 248-249. 8. Vö.: 1. sz. jegyzet 234. 9. Vö.: 5. sz. jegyzet 294-295. 10. Ua.: 229. 11. Szerémi György: Magyarország romlásáról Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1979. 5-24. (Élmény, néphit és valóság Szerémi művében címmel)
