Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 1. szám - Dobos Gyula: "Életemet a hazának szentelem" Perczel Mór (1811-1899)
48 Új Dunatáj 1998. március maiban létezett. Perczel Mór, aki 8 000 frankot kapott a millióból, már a harcok kezdetén visszavonult Jersey szigetére. Nem azért, mert kevesellte az összeget, hanem azért, mert nem ő lett a magyar légió vezetésére a jelölt. Amikor az önkényuralmat az uralkodó felfüggesztette, 1860-ban a megyei önkormányzatokat visszaállították, Szeged város képviselőtestülete Perczel Mórt távollétében (elsősorban 1849-ben a Délvidéken a szegediekkel elért katonai sikereire emlékezve) tb. képviselőinek választotta. 1867-ben akiegyezést követően hazatért.Július 21-én Komáromban, 27-én Pesten, majd Dunavecsén, Szekszárdon és Bonyhádon ünnepélyes külsőségek közepette, zajos lelkesedéssel fogadták. Szekszárdon a Kaszinó ünnepi hangversenyt szervezett tiszteletére. A dualizmuskori első parlamenti ülésen, mint a zalaegerszegi kerület választott képviselője vett részt. Rajta kívül még két Perczelt találunk a képviselői névsorban (Bélát és Istvánt) A Deák-párt képviselőjeként számos alkalommal szólalt fel az országgyűlésen: vasúti-, vám-, kereskedelmi témákban ugyanúgy hallatta szavát, mint később, amikor a közösügyi bizottság tagjaként a magyar honvédség felállítása mellett érvelt. Sokan és eltérően ítélték meg Perczel Mórnak, a politikusnak 1867 utáni tevékenységét. Cegléd díszpolgárává választotta. Szegeden a szenttamási győzelem emlékére kitüntették. Veszprémben az ünnepély után tömeg kísérte ükapjának, Perczel Tamásnak, a város egykori bírájának szülőházához. Kőrútjain mindenütt tömeg volt kíváncsi szavaira, mindenki látni akarta a forradalom és szabadságharc hősét. Ez a meleg fogadtatás még elbizakodottabbá, önhittebbé tette. Úgy vélte, joga van a kiegyezést ellenző Kossuthot bírálnia. Egy ilyen útról azt írta a Debreceni Hírlap, hogy „Perczel Mór homlokáról tépdeste a babért.” A cikk írója megjegyezte, megtehette, maradt még elég: „A hervadhatatlanok mind megmaradtak!” A Kossuth elleni kirohanásai azonban a várttal ellentétes hatást eredményeztek. Az Egyetértés c. lap egy erről szóló adomát ismertet: „ Kossuth elleni körútja nem végződött sikerrel. Kossuth Lajost még Perczel Mórnak sem volt szabad súlyosan bírálni: Mikor végre Pestre visszajött, meglátogatta Deák Ferencet s azt mondta neki:- Örülhetsz Bátyám, utamban két ellenfeledet tönkretettem!- Kik azok f Az egyik Kossuth Lajos, a másik Perczel Móric. Nem örülök - felelte Deák - pedig az egyikben aligha sok kárt nem tettél. A tűzlelkű tábornok talán nem is jött rá hamarjában, hogy annak az egyiknek Deák nem Kossuth Lajost gondolta.” A Debrecen c. lap nem érti Perczelt, akinek radikálisként még az 1848-as haladás is kevés volt, hogyan csatlakozhatott Deák Ferenc alkotásához, hogyan láthatja a kiegyezésben álmai alkotmányát.
