Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 1. szám - Dobos Gyula: "Életemet a hazának szentelem" Perczel Mór (1811-1899)

44 Új Dunatáj 1998. március Az országgyűlés május 22-én altábornagynak nevezte ki és megkapta az első osztályú érdemrendet. Perczel visszautasította előléptetését és azt követelte, hogy állítsák hadbíróság elé Görgeyt, mert egy hónapot eltékozolt manővereivel. Mi­közben Haynau és az orosz csapatok egyre beljebb nyomultak az országba sem Kossuth, sem Csányi László kormánybiztos nem tudta meggyőzni Perczelt arról, hogy csapatait a főhadszíntérre vigye. Ez a lépés a sok vérrel megszerzett és még több áldozattal tartott Délvidék, a Perczel sikerek színhelyének feladását jelentette volna. A tábornok közben ismét az ellenség kezére jutott római sáncok visszavételére indította 9 000 emberét és 30 ágyúját. Az oldalról ill. hátba támadás nem sikerült. Jellasics 25 000 fős serege többszörös túlerőt jelentett. Ráadásul a bekerítésre indu­ló 5 huszárszázad szembetalálkozott Ottinger 4 lovasezredével. A 23 császári lo­vasszázad felmorzsolta a magyar erőket. Perczel elveszítette (800 halott, sebesült, 1 500-an fogságba kerültek) seregének negyedét, de valójában csak csapatai romjai­val érkezett meg az újvidéki táborba, a többi szétszéledt csapatteste csak napokkal később. Görgey előterjesztése egy hét múlva a kormány a leváltott Perczel Mór helyére Vetter Antal altábornagyot nevezte ki a hadtest parancsnokának. Perczel bár sérelmezte a döntést, nem vonult vissza. A fővárosba ment és szá­mos vezetővel tárgyalt. A miniszterek és a tábornokok tárgyalásait késhegyig menő viták jellemezték. Ezen alkalmakkal Perczel Mór főleg Görgey tevékenységét bírál­ta. Kossuth hosszú rábeszélésére felhagyva a duzzogással, vállalta a Kecskeméten összegyűlt mintegy 15 000 újonc vezetését, majd a többnyire gyengén felfegyver­zett erőkkel egy Debrecen felé mutató taktikai hadművelet végrehajtását. Amikor július elején a csapatösszevonások eredményeként Szolnokon már 24 000 embere és 42 ágyúja volt azzal a céllal kezdett hadműveletet az oroszok bal­szárnya ellen, hogy Görgeynek megkönnyítse az áttörést Gödöllő felé. Görgey váci veresége miatt, hogy csapatai ne kerüljenek harapófogóba visszavonult Újszászból Abonyba. Ebben a rendkívül feszült és nehezen megoldható helyzetben Perczel egyik fő gondját az jelentette, hogy az OHB az egyesítendő csapatok parancsnoká­nak Mészáros Lázárt rendelte, aki így Perczel Mór felettese is lett. Perczel jelezte Kossuthnak, hogy nem tűri mások beavatkozását az ő seregeinek ügyébe. Július 16-i határozat értelmében Perczel seregének a többsége, amely kaszával volt csak felszerelve, Felsőszentgyörgynél maradt. Mintegy 2000 lovassal ő „az oro­szok munkálati vonala ellen diverziót teszen”. Perczel mindenképpen valami fényes haditettet akart végrehajtani a 12 huszárszázaddal és a lengyel légió 400 dzsidásá­­val. Mozgékony csapataival és 12 ágyúval megkísérelte Paskiewics csapatai hátában végrehajtani diverzióját és megszerezni az oroszok Hatvanban rekedt mintegy 3000 élelmiszeres szekerét. Amikor Paskiewics ráébredt a veszélyre, Tolsztoj grófot

Next

/
Oldalképek
Tartalom