Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 4. szám - SZEMLE - Györök Edina: "A zsurnalisztika diszkrét bája"

Szemle 93 Győrök Edina „A ZSURNALISZTIKA DISZKRÉT BÁJA” Szív Ernő: Hogyan csábítsuk el a könyvtáros kisasszonyt? Ebben az évben Darvasi László egy újabb Szív Ernő kötetet jegyez, Hogyan csá­bítsuk el a könyvtáros kisasszonyt? (továbbiakban: HCSK) címmel, ajelenkor Kia­dónál. A könyv külleme és béltartalma egyaránt arra kényszeríti az embert, hogy automatikusan megképződő ízl(el)ésítéletét valamilyen formában kifejezésre jut­tassa. Bár a kortárs diszkurzív rezsim éppen ennek ellenkezőjére buzdít - teljes jog­gal - az esendő interpretátor nem mindig képes ellenállni az irodalom felől érkező csábításnak, és a kritikai él mellett a gasztronómiai transzot is belecsempészné szö­vegébe. Szív Ernő kötetéről pedig meggyőződéssel állíthatjuk, hogy: ehető. Eleinte bár a Szív - Darvasi egoduó fogadtatástörténete is az epikumot ünne­pelte, újabban mintha valamiféle csömör kezdett úrrá lenni az értelmezőkön. A Borgognoni-féle szomorúság (továbbiakban: BFSZ) című kötet megjelenésekor Balassa Péter már féltette az ebben az időben csak civilben - Darvasi Lászlóként - szereplő Szívet az íráskészség és gördülékeny stílus (tehát a zsurnalizmus) ördögé­től, mondván: „az igaz írás az egyre mélyülő és sötétedő labirintusban válik igazi kaland­dá. 01 Akkoriban úgy tűnt, lévinas-i intése süket fülekre talál Szívnél, aki egyfolytá­ban kifelé igyekszik mindenféle labirintusból - legalábbis látszólag. Tanulságos eb­ből a szempontból az érintett Körösi Zoltánnak adott válasza: „... újságot írni, és iro­dalmat írni egyáltalán, hasonlít ahhoz, amikor az ember ugyanabból a tálkából szedegeti az aranyat és az ürüléket. ”1 Léthez való viszonya - ha szabad itt ezt a filozófiai mana­­szót használnom - gyökeresen különbözik a Balassáétól, és ez a különbség min­denekelőtt térbeli. Balassánál a létbe való belemozgás egy hosszanti tengelyen tör­ténik; alászállás a mélyebb régiókba, egy dantei kaland. Szívnél azonban horizon­tális: a mélység (ürülék) és magasság (arany) együttes jelenléte, keveredése. Angyal­szar. Ennek adekvát textuális formája, stílusa pedig csak határműfajban valósulhat meg, amely amellett, hogy fertőzött valamilyen irodalmon kívüli dologgal (az iro­dalomnak ezen az oldalán a tökélyre fejlesztett köznapi grammatika, az újságírás textúrájával) éppen ez által meg is valósítja a közvetítést vagy a tolmácsolást a kétfé­le nyelvjáték között. Szintézisre képes nyelvről van szó, amelyen lehetővé válik - Ivánszky Ágota szép kifejezésével - metafizikus kérdésekről írni az ég ostromlása nélkül.3 Szív tehát egy térbeli szintézist valósít meg, ellentétben Darvasival - legalábbis Mikola Gyöngyi érvelése szerint4. Darvasi novelláinak alapgesztusát a frissen szüle­tett csecsemő felmutatásában ismerhetjük fel. Mikola az előző bekezdéshez na­

Next

/
Oldalképek
Tartalom