Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 4. szám - Bebesi György: A rendőrszocializmus

80

Új Dunatáj 1998. december

val irányított munkásmozgalomnak Oroszországban. A konzekvenciákat mindenki levonta a maga számára: Lenin ezt a szociáldemokrácia nézőpontjából gyakran idézett, történelmi szállóigévé váló tézisében úgy fogalmazta meg, hogy „a proletariátus forradalmi nevelése egy nap alatt előbbre jutott, mint amennyire a szürke köznapi, eltompult élet hónapjaiban és éveiben eljuthatott volna”67 A hatalom berkeiben pedig tudomásul vették, hogy bármiféle legális munkásszerveződés végletes veszélyt jelenthet az abszolutizmus számára, ezért az a későbbiekben semmilyen körülmények között nem engedhető meg. Az államnak forradalmi veszélyhelyzetben más társadalmi rétegekből, és más társadalmi célpontok ellen kellett a maga tömegbázisát megteremtenie, ez azonban már a feketeszázas mozgalom története.

I Idézi: Radzinszkij, E.: Az utolsó cár. II. Miklós élete és halála. Bp. 1996. 79. 1.

2Jakovlev, A.: Ekonomicseszkije kriziszi v Rosszii. Moszkva, 1905. 400-401.1. Magyarul: Bebesi: A Pétervári Oroszország története. Válogatott Szövegek az újkori orosz történelem tanulmányozásához. Pécs, 1997. 161. 1. A továbbiakban: Bebesi, Vál. Szöv.

3 Jakovlev, i.m. 397-308.1 illetve Bebesi, Vál. Szöv. 162. 1.

4 Az arányt kiszámította: Krausz, T.: A cártól a komisszárokig. Bp. 1987. 20. 1.

5 Bovikin, V: Oroszország társadalmi gazdasági fejlődésének problémái. Történelmi Szemle 1-2, 1973. 35. 1.

6 Bovikin, i.m. 39. 1.

7 Mackay, 1960. 32.1. Idézi: Berend-Ránki: Európa gazdasága aXIX. században. Bp. 1987. 576.1. A továbbiakban: EG. Majoros, I.: Franciaország oroszországi politikája. (1917-1919) Kandidátusi értekezés, Pécs 1989. 24. 1.

8 Gregory, 1970. In: EG. 577. 1.

9 Heller, M.: Az Orosz Birodalom története. Bp. 1996. 559. 1. A továbbiakban: OBT.

10 Crispin, O.: Russia 1860-1914. 1967. 191. 1.

II Ld. erről: Hromov, P.: Ocserki ekonomiki Rosszii perioda monopoliszticseszkovo kapitalizma. Moszkva, 1960. 92. 1.

12 Engels, F.: A munkásosztály helyzete Angliában. Bp. 1949.

13 Idézi: Plehanov, G.: Ocserki po isztorii russzkoj obsesztvennoj miszli XIX-vo véka. Petrograd, 1923. 42. 1.

14 OBT. 559. 1.

15 Babuskin, I. az Iszkra 1901. májusában megjelent 4. számban közölt cikkéből idéz visszaemlékezéseiben: „...Nyikolszkojéban mintegy 25000 ember dolgozik két gyárosnál: Vikula és Szawa Morozovnál; Ohrevo egész lakossága 40000 ember, akik 9 négyzetkilométernyi területre vannak összezsúfolva...” Bp. 1953. 193. 1.

16 Krausz, i.m. 20. 1.

17 Ljascsenko, 1952, in: EG. 569. 1.

18 Tugan-Baranovszkij kusztárkérdéssel kapcsolatos álláspontját idézi: Font-Szvák-Niederhauser- Krausz: Oroszország története, Bp. 1997. 430. 1. A továbbiakban: OT.

19 Ljascsenko, P.: Dokapitaliszticseszkije formacii. II. Kötet, Moszkva 1952.401.1. Magyarul: Szilágyi-Krausz-Sz.Bíró: Oroszország és a Szovjetunió képes XX. századi kronológiája. Bp. 1992. 19.1. A továbbiakban: KRON.

20 Babuskin, I.: „Visszemlékezései”-ben a moszkvai kormányzóságbeli Bogorodszk textilmunkásainak szállásviszonyait a következőképpen jellemzi:»...Zahar Morozov, a gyárosunk egy 800 embert befogadó legényszállást, egy ugyanilyen női szállást és a családosok számára épült bérkaszárnyát tart fenn....Olyan szűkén vannak, hogy ilyen zsúfoltságot még a kaszárnyákban, vagy kórházakban, de még a börtönökben sem látni. Egy ágy 2 arsin széles (arsin=orosz rőf, kb. 70 cm, B. Gy.) középen hoszszában egy közönséges deszka választja ketté, két szalmazsák van rajta. Egy-egy helyiségben több mint 100 munkást helyeznek el, az ágyak között alig egy arsin a távolság...” Bp. 1953. 190. 1.

21 Krausz, 1987. 21. 1.

22 Hromov, P.: Ekonomicseszkoje razvityije Rosszii v XIX-XX. w. Moszkva, 1950. 462. 1. Magya-