Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 1. szám - Dobos Gyula: "Életemet a hazának szentelem" Perczel Mór (1811-1899)

Dobos Gyula • Perczel Mór

33

A XIX. századi magyar történelem egyik kiemelkedő és ellentmondásos személyisége Perczel Mór Bonyhádon e családban látta meg, hatodik gyermekként a napvilágot 1811. november 14-én. Értelmi és érzelmi nyiladozása arra az időre esett, amikor a nevelést az akkor még pályakezdő, de később a reformkor koszorús költőjévé váló, ifjú Vörösmarty Mihály irányította. A nevelő-koszt és kvártély mellettnegyedévente 150 forint fizetséget kapott - tudjuk meg Perczel Sándor 1822/23-ik évi gazdaságos könyvének bejegyzéseiből. A Börzsönyben a Zalán futásának megírásához kezdő Vörösmarty nem csak grammatikai ismeretekkel bővítette a három 10-12 éves fiú (Sándor, Mór és Miklós) ismereteit, hanem mind ezt az ifjak életpályája fényesen bizonyítja, - a haza iránti tiszteletet, feltétlen szeretet is szívükbe plántálta. Az érzelmi kötődés erősítésére a Perczel család mindig is törekedett. Fontosnak tartották a történelmi emlékhelyek megismerését, hogy a történelem jeles és szomorú napjai ne csak könyvekből legyenek ismertek. így látogatták meg az ifjak kirándulás keretében a mohácsi, a siklósi és a szigetvári emlékhelyeket 1821-ben nevelőjük társaságában. Perczel Mór emlékirataiban leírja; élményei hatására alig 12 évesen Rákóczi képe előtt megesküdött, hogy életét a hazának szenteli, megmenti és megbosszulja nemzetét. A Vörösmarty által elvetett mag jó talajba hullott. Ezt bizonyítja az a tény, hogy miközben az idősebb fiúk (István és Imre) mindvégig királyhű konzervatívok maradtak, az ő tanítványai (Sándor, Mór és Miklós) a forradalom és szabadságharc jelesei között tűntek ki, majd az emigránsok keserű kenyerét fogyasztották.

Eddig azonban még Perczel Mór nagyon hosszú utat tett meg. Ifjoncként csodálója volt a „nagy korzikainak”, Napóleonnak. A pesti jogi egyetemi évek számára rövidre sikeredtek, mert társaival megkísérelte a magyar nyelven folyó oktatás elérését. A latinul kérdező professzornak magyarul feleltek. Az egyetemi hatóságok ezt politikai célzata szervezkedésnek minősítették. Hiába vezette a család rokona, Horváth Mihály püspök a vizsgálatot, az egyetemi kicsapástól, eltanácsolástól ő sem tudta megmenteni. A szigorúbb büntetés helyett egy pályamódosítással tanulmányait katonaiskolában folytatta. 1827-ben már az 5. pesti tüzérezred kadétja.

Tolna megyében az elhúzódó 1825-ös országgyűlés hatására egyre erősebb lett az ellenzék. Az 1827-es megyegyűlésen először sikerült a Dőry, a Perczel és Festetits családok által képviselt konzervatív szellemiséggel szemben liberális, hazafias ellenzék képviselőjének, Csapó Dánielnek az alispánná választása. Bezerédj István és Augusz Antal támogatottját, amikor a hagyománynak megfelelően a szolgabírók székestől a győzelem után felemelték, Perczel István dühödten az asztalra borította, nem tudva elviselni a vereséget. Az esetet követő dulakodásban és lármázásban az ifjú Perczel Móric személyes bátorsága és heves vérmérséklete bizonyítékául (ekkor 16 éves volt) kivont karddal kelt bátyja védelmére.