Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 4. szám - Szigeti Lajos Sándor: Szonett(t)rend
Szigeti Lajos Sándor • Szonett(t)rend 35 polgárjogát az induló Nyugat idején nyerte el, akkor annál fokozottabb feladatunk - s nem csak Török Gábornak a maga szempontjából jogos figyelmeztetése okán - megírni egyszer a szonett huszadik századi történetét! S befejezésül: talán az sem véletlen, hogy Illyés egyik kedves követője-tanítványa: Utassy József éppen egy szonettet ajánlott Csendélet címmel a mesternek: Egy kérdés gerincgörbülete, mint szived ágába akadt kampó. Én magamhoz húztalak vele! És mondom: minden válasz halandó, csakis a kérdés örök e Földön, meg a csigolyák csendélete. S fönn rég nem arra vár a Göncöl, hogy fényre fordítson az eke! Ez a szívnagyobbodásos ország Félutak lihegője; Keselyűk koszorúzzák a horizontját. Korai szonett-koporsómon fölaranylanak mégis a betűk: száz évig élj, akár a sólyom! 1 Bertók László szonettjeiről legutóbb: Vissza a tárgyakhoz és (újra) József Attilához? (Bertók László: Deszkatavasz) címmel írtam: Magyar Napló, 1998. október. 2 E kötetekre és a tendenciára utaltam Modern hagyomány. Motívumok és költői magatartásformák a huszadik századi magyar irodalomban című könyvem „Mit sem ér az ember élete” című fejezetében. Lord, 1995. 115-133. 3 Baka szonettjeinek külön tanulmányokat szenteltem. Ld.: „Metaforákkal tele, megjelenik a líra szelleme”(A palackba zárt szonett szabadulása). Tiszatáj, 1996.9.107-114.; „Te is megháromszorozódsz előttem” (Tükörszonettek és triptichonok Baka István lírájában). Tiszatáj, 1998.4. Diákmelléklet 1-20.4 Szonett, aranykulcs... 1001 szonett a világirodalomból Somlyó György válogatásában. Orpheusz Könyvek, 1991. 5 Vö. Walter Mönch: Das Sonett. Gestalt und Geschichte. Heidelberg, 1955. 6 Csak néhányra utalva: Kunszery Gyula: A magyar szonett kezdetei. 1965.; Lotz János: Szonettkoszorú a nyelvről. 1976.; Kenyeres Zoltán: Tündérsíp. Weöres Sándorról; Széles Klára: Szonett-alakú lélegzetvétel - avagy: áldemokráciák költői emlékművei. Tiszatáj, 1991.3; Szigeti Csaba: A hímfarkas bőre. Jelenkor kiadó, 1993.; Jakabffy Tamás: Bűvös-e a tizennégy? Avagy a szonett (itt)honossága. Helikon (Kolozsvár), 1990.29.; Marnojános: Bertók László szonettjeiről. Kortárs, 1990.4. Margócsy István: Bertók László: Ha van a világon tető. 2000, 1993.nov. 7 Vö. Kenyeres Zoltán: i.m.215. 8 Török Gábor például ezt írta: „S megvan a holdudvara a szonettnek a történelmileg kialakult tematikájában, választékosabb stílusában, hangulatiságában, hisz hosszú ideig hat, hogy hosszú ideig (felsőbb( (udvari, főúri) költői igényeket szolgált, elégített ki. [...] csodálhatjuk-e, hogy ha költészetünk, amelyben két évszázada a népi vonulat a vezérlő, a hangadó, nagyon sokáig idegenkedett ettől a »tartalmas formától«? A Nyugat nagyjai sem segítettek egyértelműen a meggyökereztetésében.” - Vö. Török Gábor: A szonett és Illyés Gyula. Tiszatáj, 1982. 11. 68. 9 Török Gábor (im. 69.) azt vallja, hogy épp Tóth Árpád szonettjei az elsők líránkban, amelyek iga
