Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 3. szám - Földváry Sándor: "Egy XIX. század eleji ruszin kulcsmű"
Földvári Sándor • „Egy XIX. század eleji ruszin kulcsmO1 39 bői kiderül, hogy a ruszin kiadványok jegyzéke az eperjesi Olena Rudlovcsák és Misley Pál közös munkája (478.). Célszerűbb és etikusabb is lett volna ukrán-magyar bilingvis fejezetcímmel közölni, hogy mit tartalmaz ez a jegyzék, majd pedig lábjegyzetben pontosabban megjelölni, honnan történt az átvétel. - Ezzel együtt, noha ezt magának az ünnepeknek kell megítélnie, a magunk részéről bizonyosak vagyunk abban, hogy ez a születésnapi ajándék méltó Király professzor életművéhez. A kárpátaljai ruszinság számára az egyházi unió (1646.) jelentette a bárminemű művelődés lehetőségét, hiszen az unió előtt az ortodox papok jobbágysorban éltek. (Lackó, Michael: Unió Uzhorodiensis Carpathicorum cum Ecclesia Catholica. Romáé, 1955., Uo. 1965.2) Bár a helyzet ezután sem változott valami gyorsan, még a tizennyolcadik század első felében is megtörtént, hogy a ruszin papot robotra hurcolta földesura, nem törődve a királyi rendelettel, amely immár kiemelte az egyesült (görög katolikus) klérust a jobbágysorból, és papíron a római katolikusokkal tette egyenlővé. (Perényi József: A kárpátaljai ukránok egyházi uniójának kezdete a XVII. századközepén. MTA Nyelv- és Irodalomtud. Oszt. Közi. 12.1958. 1-4.179- 198.) A helyzet gyökeresen csak az önálló munkácsi görög katolikus egyházmegyefelállításával (1771.) változott meg. (Medve Zoltán: Az unitus egyház helye Kárpátalja művelődésében. In: Bárdos István - Beke Margit [szerk.]: Egyházak a változó világban. Esztergom, 1991.231-235.) Ezt elősegítette az a szerencsés körülmény, hogy a püspöki széket olyan kimagasló egyéniség töltötte be, akiben az energikus vezetői tulajdonságok egyesültek a széles látókörű műveltséggel: Bacsinszky András. (Baran, Olekszander: Jepiszkop Andrej Bacsinszkij i cerkovne vidrodzsennya na Zakarpattyi. Yorkion, Sask. 1963. Bibliotheca Logos, 33.) Bacsinszky 1772-től 1806-ig tartó egyházkormányzása jelenti a kárpátaljai ruszin felvilágosodás és nemzeti megújulás első nagy korszakát; ekkor formálódik az írástudó ruszin klérus, mint immár saját nemzeti értelmiségi réteg, ekkor teremtődnek meg az alapok ahhoz, hogy majd a következő nemzedék alatt már ne csupán az analfabétizmus és hitbeli tudatlanság felszámolása legyen a cél, hanem a felvilágosodás korszerű filológiáját (Josef Dobrovsky, lásd: Tichí, Frantisek: Josef Dobrovsky a Podkarpatská Rus. In: Josef Dobrovsky. Sborníkstatí. Praha, 1929.332-343.), nemkülönben a felvilágosodás racionalista nemzeti történetírását és néhol a természettudomány korszerűbb gondolatait is (newtoni fizika) képes legyen megismerni, felfogni, és különösen a nyelvtudomány terén megfelelő szinten akceptálni a ruszin értelmiség Fogarassy János, Lutskay Mihály grammatikáiban, CsurgovicsJános és Lutskay Mihály történetírói, valamint prédikációs műveiben, Dohovits Bazil rokokó költészetében és meglehetősen dilettáns, de nagy igyekezettel művelt természetfilozófiájában (Földvári Sándor: Dohovics Bazil- az első ruszin természetfűozófus. Acta Acad. Paed. Agriensis, Nova Series, Sectio Philosophistica, tomus XXIII. 1997.105-114.). Ennek a két korszaknak határán, az
