Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 3. szám - Földváry Sándor: "Egy XIX. század eleji ruszin kulcsmű"

Földvári Sándor • „Egy XIX. század eleji ruszin kulcsmO1 39 bői kiderül, hogy a ruszin kiadványok jegyzéke az eperjesi Olena Rudlovcsák és Misley Pál közös munkája (478.). Célszerűbb és etikusabb is lett volna ukrán-ma­gyar bilingvis fejezetcímmel közölni, hogy mit tartalmaz ez a jegyzék, majd pedig lábjegyzetben pontosabban megjelölni, honnan történt az átvétel. - Ezzel együtt, noha ezt magának az ünnepeknek kell megítélnie, a magunk részéről bizonyosak vagyunk abban, hogy ez a születésnapi ajándék méltó Király professzor életművé­hez. A kárpátaljai ruszinság számára az egyházi unió (1646.) jelentette a bárminemű művelődés lehetőségét, hiszen az unió előtt az ortodox papok jobbágysorban él­tek. (Lackó, Michael: Unió Uzhorodiensis Carpathicorum cum Ecclesia Catholica. Ro­máé, 1955., Uo. 1965.2) Bár a helyzet ezután sem változott valami gyorsan, még a tizennyolcadik század első felében is megtörtént, hogy a ruszin papot robotra hur­colta földesura, nem törődve a királyi rendelettel, amely immár kiemelte az egye­sült (görög katolikus) klérust a jobbágysorból, és papíron a római katolikusokkal tette egyenlővé. (Perényi József: A kárpátaljai ukránok egyházi uniójának kezdete a XVII. századközepén. MTA Nyelv- és Irodalomtud. Oszt. Közi. 12.1958. 1-4.179- 198.) A helyzet gyökeresen csak az önálló munkácsi görög katolikus egyházmegyefelállítá­sával (1771.) változott meg. (Medve Zoltán: Az unitus egyház helye Kárpátalja művelő­désében. In: Bárdos István - Beke Margit [szerk.]: Egyházak a változó világban. Esz­tergom, 1991.231-235.) Ezt elősegítette az a szerencsés körülmény, hogy a püspöki széket olyan kimagasló egyéniség töltötte be, akiben az energikus vezetői tulajdon­ságok egyesültek a széles látókörű műveltséggel: Bacsinszky András. (Baran, Olek­­szander: Jepiszkop Andrej Bacsinszkij i cerkovne vidrodzsennya na Zakarpattyi. York­ion, Sask. 1963. Bibliotheca Logos, 33.) Bacsinszky 1772-től 1806-ig tartó egyház­kormányzása jelenti a kárpátaljai ruszin felvilágosodás és nemzeti megújulás első nagy korszakát; ekkor formálódik az írástudó ruszin klérus, mint immár saját nem­zeti értelmiségi réteg, ekkor teremtődnek meg az alapok ahhoz, hogy majd a követ­kező nemzedék alatt már ne csupán az analfabétizmus és hitbeli tudatlanság felszá­molása legyen a cél, hanem a felvilágosodás korszerű filológiáját (Josef Dobrovsky, lásd: Tichí, Frantisek: Josef Dobrovsky a Podkarpatská Rus. In: Josef Dobrovsky. Sbor­­níkstatí. Praha, 1929.332-343.), nemkülönben a felvilágosodás racionalista nemze­ti történetírását és néhol a természettudomány korszerűbb gondolatait is (newtoni fizika) képes legyen megismerni, felfogni, és különösen a nyelvtudomány terén megfelelő szinten akceptálni a ruszin értelmiség Fogarassy János, Lutskay Mihály grammatikáiban, CsurgovicsJános és Lutskay Mihály történetírói, valamint prédiká­­ciós műveiben, Dohovits Bazil rokokó költészetében és meglehetősen dilettáns, de nagy igyekezettel művelt természetfilozófiájában (Földvári Sándor: Dohovics Ba­zil- az első ruszin természetfűozófus. Acta Acad. Paed. Agriensis, Nova Series, Sectio Philosophistica, tomus XXIII. 1997.105-114.). Ennek a két korszaknak határán, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom