Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 1. szám - Buda Attila: A kis lord és a dedikációk
BUDA ATTILA • A kis lord és a dedikációk 15 másfelől bírálóbizottság hozta meg a végső döntést. A díjazandó műnek az „utolsó évkörben” kellett megjelennie, s feltétel volt árusítása mind a nagy-, mind a kiskereskedelmi könyvforgalomban. Kiemelt döntési tényezőt jelentett az, ha a folyamodó pályázat valamilyen módon Kazinczyval állt kapcsolatban. A bírálóbizottságok hét tagból álltak, három abból állandó volt, négy pedig a műfajnak megfelelően változott. Minden döntésben részt vett elnökként a főváros polgármestere vagy helyettese, a közművelődési szakbizottság és a közművelődési osztály egyegy tagja. Mellettük a szépirodalmi díj odaítélésében az MTA I. osztályának, a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak, valamint a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészettudományi karának egy-egy kiküldöttje képviselhette küldő intézménye véleményét. Az alapszabályoknak megfelelő első Kazinczy-díjak kiadása 1934. január 12-én volt. A bizottságok Herczeg Ferenc, Pintér Jenő és Szekfu Gyula mellett döntöttek, s mindhármuk esetében mintegy az életmű egészét, nem pedig egy kiemelt alkotást méltányolva. Ezután a kiírás szerint minden évben egy érem átadására kellett volna sort keríteni, ami azonban elmaradt, s 1937-ben ismét együttesen adták át az érmeket. Azaz csak tervezték. 1937-ben Budapest főpolgármestere, Karafiáthjenő18, alpolgármestere pedig Schuler Dezső15 volt, - az alapítólevelet aláírásával jegyző Sipőcz Jenő ez év január elsején halt meg. A díjak odaítéléséről döntő bizottság április 6-án tartott ülést, amelyen Rédey Tivadar20 a Kisfaludy Társaság képviseletében részletes előterjesztést tett21, a jelenlévők mind hozzászóltak, majd pedig a következő határozatot hozták: A bírálóbizottság gondosan számbavéve és mérlegelve a szóbanforgó időszakban közzétett magyar szépirodalmi műveket, egyhangú határozattal úgy dönt hogy az éremmel Babits Mihálynak 1933-ban megjelent, Versenyt az esztendőkkel” című verseskönyvét kívánja kitüntetni. Babits Mihálynak három évtizedet meghaladó írói munkássága - melynek ez a legutóbbi verseskötet nemesen érett és ízes gyümölcse - a Kazinczy-érem odaítélésével nyilvánított megbecsüléshez és elismeréshez biztos és méltó alapul szolgálhat. írói életműve a tiszta irodalmiságnak és az igazi humánumnak rendületlen szolgálatáról tanúskodik, valóban a széphalmi mester messzire világító eszményeinek szellemében. Babits Mihály mélygyökerű, az emberi szív és elme írói megnyilatkozásának egész területén ritka átfogóképességgel uralkodó műveltsége, előkelő ízlése és biztos ítélete a mai irodalmi és közműveltségi életünknek egyik legigazibb értéke, a maga alkotóművészetévelpedig az új mag új sarjadásban jelentkező magyar költészetnek egyik legtermékenyítőbb iránymutatója és mestere. Az említett időszakban három nagy és maradandó értékű alkotással gazdagította irodalmunkat. Újabb költeményeinek azon a gyűjteményén kívül, melyet a bírálóbizottság a Kazinczy-érem alapítólevelének rendelkezése értelmében döntése alkalmával külön is kié-
