Új Dunatáj, 1997 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 2. szám - Sarkady Sándor: Versek (Ártatlanoknak nem jár bűnbocsánat; Szilveszter-éj)
Sarkady Sándor • Versek 11 Sarkady Sándor ÁRTATLANOKNAK NEM JÁR BŰNBOCSÁNAT Kivénültem már régen a regékből - Letört karóhoz rózsának ki kért föl? Elég volt égi, földi szerelemből, Ki kért cseresznyét tündér tenyeredből? Ha gonosz vagyok, miért vagy szívélyes? Mi közöd van a nyakkendőm színéhez? Gyertya az almán? Karácsonyi asztal? Szép lábú angyal vén koldust vigasztal? Mielőtt hajad glóriába fonnád, Nem gondolod, hogy túl rövid a szoknyád? Járassa Krisztus mással a bolondját, Ma isten hozott, holnap isten hozzád!- Ha elkergetlek, vissza miért várlak? Honnan tudod, hogy meghalok utánad? Mért háborítod minden éjszakámat? Mit akarsz itt, ha máshol van az ágyad? Cserepes számat mért mondod mohónak? Ha ma halok meg, mit nekem a holnap? Mért írsz levelet teliholdas éjjel? Miért van pöröm miattad az éggel? Hogy jössz hozzá, ki sebemet sem érted, Hogy térden állva csókoljam a térded?- S ha mégis szeretsz, miért vagy a másé, Te a tavaszé, én az elmúlásé? Te már pusztán azzal, hogy létezel, Enellenem naponta vétkezel. A te bűnödre bűnbocsánat nincsen, Nem oldozunk föl sem én, sem az isten; Hiába sírod esdeklő imádat - Ártatlanoknak nem jár bűnbocsánat.
