Új Dunatáj, 1997 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1997 / 1. szám - Sáli Erika: Buda Attila: A Babits család levelezése

70

Új Dunatáj 1997. március

ahol a levél szövege után a lelőhely és a formai jegyek (kézírás, postai levelezőlap stb.) megnevezését olyan jegyzetek követik, melyeket az utalás elősegítése végett számmal látott el a szerző. így a monoton és helyigényes ismétlés helyett elég a rövidítés (pl.: L. 8/3 — lásd a 8. levél 3. jegyzetét), s máris rálelünk a kívánt információra.

Nem öncélú magamutogatás, a tudás fitogtatása a harmadik, a Bevezetésben és a Levelezéstörténeti kiegészítőben írottak jegyzetanyagát tartalmazó fejezet sem. Sőt. Ez a tekintélyes apparátus valóságos Eldorádó lehet az irodalomtudósoknak, filológusoknak, tovább nyomozni vágyóknak. Mint sejthettük, a levelek közreadója lenyűgöző tájékozottsággal, s ne féljünk leírni, tudással rendelkezik a Babits-irodalmat (értjük itt az általa és róla írtakat is), a családot górcső alá vevő tanulmányokat, helytörténeti munkákat, végrendeleteket, bizonyítványokat, emlék- és anyakönyveket, valamint a helyi sajtót (Tolnavármegye, Tolnamegyei Közlöny) illetően. Ez tűnik ki a Függelékben felsorolt fontosabb kézikönyveket látva is, hiszen történelmi, irodalomtörténeti művek és általános lexikonok mellett szép számmal találunk itt közgazdasági, művészeti, jogi, politikai, műszaki, helytörténeti, orvosi, kereskedelmi szakmunkákat, adattárakat. Ha eddig kétségeink lettek volna, most meggyőzethetünk: széleskörű kutatásnak, tudományos munkának kell megelőznie a legegyszerűbbnek tűnő forrásközlést is.

A kötet legterjedelmesebb részét természetesen a családi levelek adják. Majd száz évet fognak át a dokumentumok: 1858 és 1945 között keletkezett írások követik egymást keletkezésük sorrendjében. Az első időpontban még, a másodikban már nem élt Babits Mihály. Ha valakit csak a korszak vagy a benne élők életmódja, felfogása, világnézete érdekel, az is bőven talál magának anyagot az üzenetváltásokban. De aki a költő biográfiájáról szeretne többet tudni, annak elengedhetetlenül fontos ismernie ezeket a sorokat. Olvashatunk a kis Misi születése kiváltotta örömről, iskolai előmeneteléről, gyermekkori betegségeiről és a velük járó szülői aggodalmakról. Szinte szerencsésnek mondható az utókor, mert Babits Mihály nem Szekszárdon, hanem Pécsett végezte tanulmányait. Az édesapa beszámolóit böngészve így eleven képet kaphatunk a gimnazista mindennapjairól, a tornagolyókkal való küzdelmeiről, atyjához fűződő viszonyáról. Természetes, hogy a rokonok, közelebbiek és távolabbiak, először a gyermekek után kérdezősködnek. Ennek köszönhetően tárulhat elénk A gólyakalifa vagy a Halálfiai ihlető mozzanatainak forrásvidéke. Később a fiatal tanárt inkább a hiányzó, távolban élő rokonként említik a levélírók. Azután híressé válik a költő, s ez büszkeséget vált ki a hozzátartozókból. Meglepő viszont, hogy frissen megjelenő műveire milyen kevéssé reagáltak. Sokkal nagyobb visszhangot keltett körükben Babits nősülése, az esztergomi ház megvétele vagy az egyre sűrűbben jelentkező betegségek, melyek közül az egyik végzetessé vált. A kór elhatalmasodásáról, az utolsó hónapokról Babits 1st-