Új Dunatáj, 1997 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 4. szám - Péter László: A szellem és a szerelem
József Attila legszebb sorai 25 Értelmezésében, amellyel egyet kell érteni, a szerelem itt az érzelem szinonimája. „Az volt épp akkor - úgymond - a legerősebb érzelmi behatás a költőre. Hisz’ utolsó, fájdalmasan szenvedélyes szerelmi versei (gondoljunk a Flóra-ciklusra) ekkor keletkeznek, mintegy utolsó kísérletként a magányból való kitörésre.”4 Hozzáteszi: „Az a költő lett, aki helyre tudta állítani - korával és önmagával küzdve - a költészet félrebillent egyensúlyát, az értelem és érzelem egyenrangúságára épülő összhangját.”5 Gáti József a vers tolmácsolója számára értelmezi ezeket a sorokat: „Az utolsó versszakban - mondja - a kemény hang megenyhül. S miként Március című versében a fejlődés végtelen lehetőségeiben bizakodik, itt is az értelem és érzelem harmonikus ölelésére bízza a még néha szertelen, útját kereső embert. Hosszú szünet után kezdjük az utolsó versszakot. Nem a lendülete szakadt meg a versnek, de az a humanista hang, mely az imént még oly harcosan lobogott, most megenyhül, simogatóan elnéző lesz, anélkül, hogy elveit feladná a költő.”6 A vers későbbi elemzőit a gazdag mondanivalójú költeménynek sok más vonatkozása annyira lekötötte, hogy többnyire elmentek e sor mellett. Bori Imre és Major Nándor vitája az Ars poetica második versszakára, ennek is néhány kifejezésének (nem lógok a mesék tején; habzó éggel a tetején) értelmezésére szorítkozott.7 Gyertyán Ervin a vers mind a tizenegy szakaszában Marx tizenegy filozófia tételének költői megfelelőjét véli fölismerni, bár rögtön hozzáteszi, hogy József Attila a versalkotás közben nem gondolt e marxi tézisekre.8 A tárgyalt utolsó versszakról ér semmit sem mond. Feuerbach tizedik tételét látja benne költészetté válva: ,,»A régi materializmus álláspontja a polgári társadalom: az újnak álláspontja az emberi társadalom vagy a társadalmi emberiség.« Tehát a »nagy« ember, akinek két szülője »a szellem és a szerelem«.”9 E két fogalom mibenlétéről, összefüggéséről, József Attila gondolkodásában és lírájában betöltött szerepéről nem tartotta fontosnak szólni. Ha volna József Attila-szótár, könnyűszerrel összevethetnénk a szellem és rokon értelmű változatainak (elme, értelem, ész stb.) előfordulásait. Az értelem itt, az Ars poeticában is hangsúlyos: En túllépek e mai kocsmán, az értelemig és tovább! Párhuzam kínálkozik az Alkalmi vers a szocializmus állásáról(1934) 5. versszakával is: A dolgos test s az alkotó szellem, mondd, hogy törhetne egymás ellen? Az elme, ha megért, megbékül, de nem nyughatik a szív nélkül. A szellem itt előbb szó szerint, utóbb elme szinonimájával fordul elő; a szerelem megfelelője a szív, nyilván nem a szűkebb, hanem a tágabb érzelem értelmében. Az
