Új Dunatáj, 1997 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1997 / 3. szám - Bozóki András: A demokrácia feltételei és minősége

14 Új Dunatáj 1997. szeptember politizálják az iskolarendszert és a közigazgatást. Ilyen esetekben a képviseleti elv a delegatív elvre szűkül le és a rendszert inkább nevezhetjük „féldemokráciának” vagy „pszeudo-demokráciának”, mint teljes demokráciának. A demokrácia, klasszikus görög kifejezéssel a nép uralmát jelenti. E fogalom je­lentése azonban a 18. századtól kezdve folyamatosan leszűkült, s ma már a demok­rácia közvetett formái (a képviselet elvei) kerültek előtérbe a közvetlen formákkal szemben. Századunk negyvenes éveibenjoseph Schumpeter volt az, aki nyíltan ki­mondta: a demokrácia pusztán egy módszer, kiválasztási technika arra, hogy a vá­lasztópolgárok bizonyos időközönként válasszanak a versengő elitcsoportok kö­zül. A demokrácia e minimalista felfogása egyértelmű eltolódást mutat tehát a rész­vétel elvétől a képviselet elve felé. A képviseleti demokráciában pedig megnövek­szik a kormányozni képes, felkészült elitek szerepe. Nem mindegy, hogy egy or­szágnak milyen politikai elitje van - gondoljunk például Csehország és Szlovákia politikai megítélésének különbségeire - de önmagában a képviseleti elv előtérbe kerülése nem jelenti a demokrácia csorbulását, ha a megválasztott vezetőket haté­konyan tudja ellenőrizni a nép. Ezzel azonban nem szűntek meg a demokrácia mi­lyenségéről folytatott viták, hiszen számos országban e minimalista felfogás a de­mokrácia kiüresedése felé vezetett. Ezért a participatórikus demokrácia hívei az utóbbi évtizedekben egyre erőteljesebben hangsúlyozták abbéli meggyőződésü­ket, hogy a demokráciát nem lehet leszűkíteni a választás aktusára. Attól még nincs feltétlenül demokrácia, ha négyévenként elmehetünk szavazni. A demokrácia egyik alapeleme, hogy szabad és tiszta választásokon mérkőzzenek meg egymással a különböző politikai erők, a politikai pártok képviselői. Legyen meg az emberek­nek az a korlátozatlan lehetőségük, hogy szabadon dönthessenek, a választások ki­menetele bizonytalan legyen, ne lehessen előre „bebiztosítani” egyik vagy másik párt győzelmét. Ám a megválasztottak - mint erre számos példát láthattunk - könnyen elszakadhatnak azoktól, akik megválasztották őket. Ezért fontos a de­mokrácia másik eleme, a társadalmi részvétel, vagy legalábbis a társadalmi kont­roll, amelynek segítségével a társadalom két választás között is kifejezheti akaratát, törekedhet a hatalmon lévők folyamatos ellenőrzésére és beszámoltathatóságára. Ezt persze csak annak keretei között, hogy mindenki tisztában van vele, hogy a de­mokratikus választással elnyert felhatalmazás minden kormánynak egy meghatá­rozott időre szól, s általában akkor stabil a demokrácia, ha a kormány képes kitölte­ni ezt a periódust. További fontos eleme a demokráciának - s ezek meglétén, kiterjedtségén is mér­hető a demokrácia minősége - a szabadságjogok rendszere. A demokrácia mindig többség és kisebbség viszonya, amelyben a mai kisebbség holnapra többséggé vál­hat és viszont. Ebben az értelemben írta Adam Przeworski, hogy a demokrácia az intézményesített bizonytalanság rendszere. A játékszabályok rögzítettek, de a

Next

/
Oldalképek
Tartalom