Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 2. szám - Árpás Károly: Töprengések egy monográfián

Árpás Károly • Töprengések egy monográfián

47

egyrészt konzervatív gondolkodású volt e tanok területén, másrészt nem foglalkozott az esetleges értelmezések széptani alapvetéseivel? Hol találhatjuk meg azt a konszenzust, amely a monográfia megszületését előlegezi, s amely elháríthatja az ab ovo elutasító véleményeket? Vajon melyik felfogáshoz csatlakozzunk, hogy dolgozatunk ne avuljon el már a szövegezés pillanatában, kockáztatva azt, hogy magunkkal rántjuk a mélybe a tárgyalt költőt is, életművével együtt? Nem magunkért félünk és óvatoskodunk - talán fölöslegesen is -, hanem a Baka-könyvtár sorsa izgat bennünket.

Annál is inkább, mert úgy tűnik: mégsem lehetetlen feladatra vállalkoznánk. Vannak olyan kezdemények, amelyek bátorítóak! A monográfusnak támasza lehet Lator László, Szilágyi Márton és Lengyel Balázs kötetben megjelent esszéje, illetve az ÉGTÁJAK CÉLKERESZTJÉN és a BEAVATÁSOK bírálatai, valamint az aktuális kötetrecenziók gondolatai. De ki tudja: lehet-e a sokszínű és változó minőségű értékeléseket monográfiává formálni? A vélemények szintézise valódi képet ad-e? A következőkben megkísérlem vázlatosan (s remélhetően tartalomjegyzék-szerűen) „befogni” az életművet.

A BAKA-MONOGRÁFIA TERVEZETE

1.0. A KEZDETEK - 1956-TŐL 1969-IG, A FOLYÓIRATKÖZLÉSIG

1.1. A családi környezet

1.2. Az általános iskola

1.3. A középiskola

1.4. A hadsereg és a baloldali gondolkodás

1.5. Az egyetemi évek

1.6. Megjelenés a folyóiratokban

2.0. Az INDULÁS NEHÉZSÉGEI - 1969-TŐL 1974-IG, A KÖTETTERVIG; MAGDOLNA-ZÁPOR 1975.

2.1. Mit jelent induló költőnek lenni

2.2. A kritika szerepe és jelentősége Baka kibontakozásában

2.3. A költő és az értelmiségi mozgalmak

2.4. A kötet

2.5. Az élethelyzet változásai