Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 1. szám - Dobos Gyula: A Perczel-család bonyhádi ágának kialakulása
Dobos Gyula • A Perczel-család bonyhádi ágának kialakulása 57 ezért Tolna megyei hitelező nem szerepel listáin, de például veszprémiek, bécsiek igen, sőt vett fel kölcsönt a pécsi káptalantól is. Miközben körültekintően törekedett a kamatok pontos fizetésére, jó hírnevének megőrzésére, a neki lekötelezettekkel szemben már nem mindig volt korrekt. Jakasich András, nem nemes hitelezője, évekig könyörgött az alaptőke visszafizetéséért.20 Állandó pénzügyi nehézségei magyarázzák, hogy élete alkonyán visszatért az ősök gyakorolta kereskedelemhez. Megalakította a Compania Tergesztianát, azaz a trieszti kereskedést. Ez a kereskedési vállalkozás azt a keskeny rést kereste meg, amely az osztrák birodalmon belül Magyarország számára gazdasági lehetőséget jelentett. III. Károly még szabadkikötőnek hirdette meg Fiúmét, ám Mária Terézia a bécsi kereskedelmi tanács által felállított intendatúra irányítása alá vonta az egész tengerpartot. Az osztályszerkezetben dolgozó társaság közül kettő, a jánosházi és a temesvári foglalkozott a magyar termesztvények kereskedelmével. A Jánosházi Társaság bábáskodása mellett indult be a trieszti kereskedés is.21 Perczel József 8000 Ft-ot fektetett be e vállalkozásba.22 A birtokán termesztett gabona, bor, dohány mellett pl. Lipkay Zsigmondot (Borbála nevű leánya férjét), Bács vármegye alispánját is felhasználta üzletkötőnek.23 Ő a Bácskában kötött le a gazdáknál gabonát és adott előlegként nekik több mint 5000 forintot. Kezdetben a vállalkozás jelentős haszonnal kecsegtetett, hiszen például 1767. januárjában 5000 mérő (kb 2600 q) gabonát komoly nyereséggel értékesítettek. Nagy gondot jelentett a kiépítetlen úthálózat, hiányoztak a helyi raktárak. Egy helyen, Pettauban kialakítottak tranzitraktárat, de ez kevésnek bizonyult. A nagy távolság miatt nem tudtak elég gyorsan reagálni a piaci igények változásaira. 1768- ban hamuzsír kivitelére is kértek, de 1500 q helyett csak 500-ra kaptak engedélyt. A Triesztbe árut szállító szekerek hazafelé is megrakva közlekedtek: cukrot, kakaót, gyertyát, tömjént, fűszereket szállítottak. Ezen áruk részben a pécsi püspök megrendelésére érkeztek, részben bonyhádi zsidók vették át és értékesítették, illetve a Perczel család saját igényeit elégítették ki. A vállalkozás első éve 10 %-os kereskedelmi hasznot hozott, tehát sikeresnek mondható.24 1773-ra a szállítási nehézségek, az olcsó orosz búza piaci megjelenése, a társaság vezetőinek hiányos üzleti tudása, gyenge kereskedelmi érzéke, a szervezetlenség, a gabona helytelen tárolás miatti megdohosodása és mindezek mellé az egyik üzletvezető manipulációi (saját zsebre dolgozott) a vállalkozás megszűntetését, a kifizetetlen adósságok felosztását eredményezték. A tőkéstárs Nagy István ellen Perczel József utódai szerződésszegés címen pert indítottak. Az a contractuális per 16 évig húzódott. Bár a Perczelek nyertek, de az akkor már halott Nagy István utódaitól a veszteséget nem lehetett behajtani.25 A perek befejezéséig Perczel Tamás irányította az uradalom gazdálkodását. Mivel testvérei elégedetlenek voltak, a teljes leltár után a fiúk között felosztották a birtokot. (A lányok már korábban, férjhezmenetelükkor 5-5000 forintot kaptak)
