Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 4. szám - Tilkovszky Loránt: A magyarországi németek szerepe a második világháborúban és ami utána következett

Tilkovszky Lóránt • A magyarországi németek szerepe...29 annak a 300 ezer németnek kitelepítéséhez kért 1945-ben hozzájárulást a potsdami hatalmaktól, akik német nemzetiségűnek vallották magukat 1941-ben az akkor ösz­­szesen 447 ezerből, s később csak azért mérsékelte a 300 ezres számot előbb 250 majd 200 ezerre, mert ráébredt arra, hogy az SS-be bevonultak, főleg a tömegesen bekényszerítettek, valamint az 1944 őszén egy SS-kommandó által evakuáltak már nincsenek is itt, tehát eleve levonandók. Annál groteszkebb, hogy a német nemze­tiséget vallott németek - mint „fasiszta rész” - kitelepítését kívánó magyar kor­mánnyal szemben a szovjet befolyást megtestesítő Szövetséges Ellenőrző Bizott­ság globális kitelepítést erőszakolva, 500 ezer német kitelepítését követelte, pa­rancsszerű előírásnak tüntetve fel az ilyen méretűnek jelzett németországi befoga­dó kapacitást, miközben a németség az 1941-ben tartott népszámlálás szerint nem is érte el ezen a területen ezt a számot. Bizonyos körülményeknek köszönhetően a tényleges kitelepítés mégsem lett globális: a magyar kormány által kívánt nagyságrendet sem érte el, a vagonlisták alapján a kitelepítési akció volumene mintegy 170 ezer fő. Az egyéb - már említett módon - eltávozottakkal együtt csökkent a magyarországi németség száma mint­egy a felére, 230 ezerre, ez pedig a történtek miatti megfélemedettség, valamint az asszimiláció rohamos felgyorsulása következtében zsugorodott össze - már-már létét fenyegetően - a következő évtizedekben, mígnem az 1980-as évek végének nagy európai és hazai változásai a legutóbbi, 1990. évi népszámlálás eredményei­ben is tükröződő kedvezőbb, reménykeltő tendenciákat mutatnak. Ami a magyarországi németséggel 1945 után és sok tekintetben még később is történt, azért több nemzetközi és hazai tényező együttesen felelős, s ezt a sorsot a német népcsoportok közül - összehasonlítással bizonyítani lehet - éppen a ma­gyarországi németség érdemelte a legkevésbé. Ennek tudatában kell segítenünk magára találását, megerősödését nyelvében és öntudatában, hogy eredményesen kamatoztathassa értékeit önmaga s az egész ország javára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom