Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 4. szám - „Íme, hát megleltem hazámat"... (József Attila, a kutatás problémáiról)
19 „Íme, hát megleltem hazámat”... ilyen értelmű felfogására. Félő, hogy itt két kedves, barátságos fogalom kutatás által történő fantomizálásának vagyunk tanúi. Bókay Antal Ez a nemlét, ez nem Wittgenstein „kimondhatatlanja?” Tverd óta György A „nemlét” olyan fogalom, amely több korabeli filozófusnál megjelenik, így alighanem indokolt a Wittgenstein-párhuzam is. Filológiailag alighanem Husserlre érdemes hivatkozni, akire az újonnan előkerült szövegek egyikében József Attila utal is, valamint a Pauler és Varga Béla által .említett Bolzanora, Meinongra, Lotzéra. N. Horváth Béla Minden ilyen beszélgetésnek úgy kellene befejeződnie, hogy kerek egész legyen. Utolsó kérdésem. Nagy költőben gondolkodva, mindig az egész életművet kellene tekinteni. Ugyanakkor azonban tudjuk, hogy ez nem így működik, hogy az életművek különböző szegmenseit emelik ki bizonyos korok és ezek a szegmensek tűnnek bizonyos korokban relevánsnak. Ezt láttuk, a recepciótörténetet bőséges példákkal tanúsítja. Számotokra melyik korszak tűnik relevánsnak az életműből? Illetve nektek melyik a legfontosabb József Attila-vérs? Bókay Antal Nekem egy olyan versem van, ami számomnra nagyon talányos. Szeretnék vele egyszer valamikor foglalkozni. Biztos senki nem találná ki: „Egy ifjú pára”. Borzasztó érdekes szöveg, de nem tudom, hogy miért, egyelőre. Szigeti Lajos Sándor Ha korszakot kell megneveznem, akkor inkább esztendőt mondanék: 1934, amely a számadás-nyitás ideje. Hapedig verset, akkor én idézem a teljes szöveget, hiszen rövid versről van szó, amely egyúttal talán a legszebb anyaverse a költőnek. Olyan vers, amely több évszázad hagyománytörténetébe jelenti be a költőt, hiszen a középkori Mária-himnuszok szövegvilágára emlékeztethet bennünket, mégis modern: „Édesanyám egyetlen drága, te szüzesség kinyílt virága, önnöm fájdalmad, boldogsága. Istent alkotok, szívem szenved, hogy élhess, hogy teremtsen mennyet, hogy jó legyek, s utánad menjek.”
