Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 4. szám - „Íme, hát megleltem hazámat"... (József Attila, a kutatás problémáiról)

,Íme, hát megleltem hazámat”’... 5 /Cc szentjük a 75 éves Szabolcsi /HikLe'st! „ÍME, HÁT MEGLELTEM HAZÁMAT”... (József Attiláról, a kutatás problémáiról) (A beszélgetés részvevői: Bókay Antal egyetemi docens, N. Horváth Béla főiskolai tanár, Szabolcsi Miklós akadémikus, Szigeti Lajos Sándor egyetemi docens, Tamás Attila egyete­mi tanár és Tverdota György tudományos kutató.) N. Horváth Béla József Attiláról folytatott mostani beszélgetésünk apropóját és indokát nemcsak az adja, hogy konferenciánkon* jeles József Attila-kutatók is részt vesznek, hanem a recepció mai helyzete. Számomra tehát az eszmecserénk aktualitását az szolgáltat­ja, hogy az elmúlt időszakban, amikor valamilyen jeles József Attila-évforduló volt, komoly szimpóziumok, konferenciák, tanulmánykötetek szóltak az életmű­ről, a kutatás új eredményeiről. Most, a költő 90. születésnapján úgyszólván néma csend. Természetesen nem kívánom, hogy fő-fő párt- és kultúrideológusok fogal­mazzák meg vezércikkben, hogyan kell majózsef Attilát érteni. Úgy gondolom vi­szont, hogy az elmúlt évek után, a rendszerváltással együtt járó átrendeződés kö­vetkeztében, s a mai világban, fontos lenne megfogalmazni, mit is jelent nekünk „mai magyaroknak” József Attila. Hogy meglelte-e, meglelé-e hazáját, vagy csak a földet, ahol többé-kevésbé hibátlanul írták fölébe a nevét, az újabb áttemettetése után. Ezekről a kételyekről, a címben jelzett, idézőjel utáni pontokról beszélgetünk neves József Attila-kutatókkal. Köztünk van Szabolcsi Miklós, aki a monográfia befejező részén dolgozik és Tverdota György, az új Kritikai Kiadás előkészítője. In­dokolt tehát kitekintésünk ajózsef Attila-kutatás helyzetére is, számbavéve ajózsef Attila-képünket formáló eredményeket. Először mégis talán arról a kötetről kellene szólnunk, amely a nagyközönség számára korábban ismeretlen, sőt tiltott pszicho­analitikus írásokat közre adta. Segítette-e a kutatást a „miért fáj ma is”, illetve mi­lyen módon befolyásolta a költőről, netán a műről kialakított képünket? A kérdést annál is inkább fel kell tennünk, hisz a jelenlevők igencsak eltérő álláspontot képvi­seltek korábban a kiadás jogosultságát illetően. Szabolcsi Miklós Először a ajózsef Attila szövegekről szeretnék szólni: A versekkel kapcsolatban sok új adat, sok variáns, eddig ismeretlen kéziratok kerültek elő, de igazán új szöveg * Szekszárdon 1995. május 18-19-én rendezett „Versmodelleka XX. századi magyar lírában” című kon­ferencián elhangzott beszélgetés szerkesztett szövege.

Next

/
Oldalképek
Tartalom