Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 3. szám - Buda Attila: Történet a félelemről, avagy Török Sophie 1945 február-augusztus

Buda Attila • Történet a félelemről avagy Török Sophie 1945-ben 39

JEGYZETEK

1. A temető helyén ma, egymáshoz közel két emlékmű van. Az egyik, a szerényebb, melyet 1877-ben emelteka Budavár 1849-es ostrománál meghalt honvédek tiszteletét hirdeti, a másikpedig a fasizmus áldozataira emlékezik. Nyilvánvaló, hogy a két, 1849-es és 1945-ös harcok meghalt katonái és a környékbeli áldozatok is itt találtak végső nyughelyét.

2. Ily módon a lakásról már csak egy pontosabb és egy azt néhány vonásban kiegészítő leírásunk maradt, melyek időben szinte azonos állapotot rögzítenek: 1947 őszét.

„Ez az öröklakás két egymásba nyíló szobából és mellékhelyiségekből áll, a fogadott lány kis cselédszobájából továbbá, ide az előtérből lehet bejutni. A ház a harmincas-negyvenes években épülhetett, nagyablakos, modern otthonok sorakoznak benne [...] A költő özvegye a külső, tágasabb sarokszobát használja. Ennek derékszögben összefutó két falát egybefüggő, fényes ablaksor vagy inkább ablakfal töri át, a harmadik szárnyas üvegajtó, amely a belső szobába vezet [...] Nyáron a szobák [...] izzottak a napfényben. Belőlük jó kilátás nyílt egyrészt a szomszédos plébániatemplomra, a Németvölgyi temetőre és a budai hegyekre, másrészt messze el Pest lapálya felé.” L. LAKATOS István: Özvegy és leánya. = - - Paradicsomkert. Békéscsaba, 1993. Tevan. 415. p. (A ház nem a harmincas-negyvenes években épült, hanem közvetlenül a beköltözés előtt, Török Sophie ekkori leveleiből tudjuk, hogy annak elhúzódása miatt többszöri halasztást szenvedett a lakásváltás.) Koháry Sarolta megerősítette, hogy Török Sophie szobája a sarokszoba volt, maga a lakás a Lejtő úti templom tornyára, Ildikó cselédszobájának ablaka pedig a Lejtő úti szánkázó domboldalra nézett, a balkonról pedig a Gellérthegyre és a Sashegyre nyílt szép kilátás. L. KOHÁRY Sarolta: Flóra és Ilonka. Bp. 1973. Magvető. 9., 156., 166. és 206. p. Sajnos az emeletet illetően eltérően emlékeznek, Lakatos István szerint a lakás a harmadik emeleten (413. p.), míg Koháry Sarolta szerint a másodikon (9. p.) volt. Ez utóbbit erősíti azonban meg magának Lakatos Istvánnak egy képeslapja, melyet Bicske, 1947. december 24-i kelettel küldött Török Sophie-nak, s melynek címzése: Jagelló út 3/a. II. L. OSZK KT Fond III/819. (A ház pontos helyének meghatározásában nyújtott segítségért szeretnék köszönetét mondani Faragó Évának, a Szabó Ervin Könyvtár Budapest gyűjteménye munkatársának.)

3. L. részletesebben: Magyarország hadtörténete. 2: A kiegyezéstől napjainkig. (Szerk.. Tóth Sándor.) Bp. 1985. Zrínyi. 409-425. p., valamint GOSZTONYI Péter: Katonai iratok Budapest ostromáról. = — .: Vihar Kelet-Európa felett. Bp. 1990. Népszava. 40-63. p. és GOSZTONYI Péter: Budapest ostroma. = — .: Légiveszély, Budapest! Bp. 1989. Népszava. 150-166. p.

4. A feljegyzések lelőhelye: OSZKKT Fond III/2.364. Török Sophie írása néhol nagyon nehezen olvasható, a nevek egy része, a lakólisták hiányában megfejthetetlen és azonosíthatatlan, de ez a tényeket nem befolyásolja.

5. Káldor Ilona, Török Sophie varrónője. 1943-tól neve többször előfordul a naptárakban. L. OSZK KT Fond III/2.364. és III/2.367.

6. Az Apor Vilmos téren a felső-krisztinavárosi plébániatemplom található.

7. Molnár Elek és felesége, [?] Erika. Ugyanabban a házban laktak, ahol Török Sophie is. 1943 április 18-án és május 9-én kölcsönösen meglátogatták egymást, sőt augusztus 21-én: „Este Molnár mérnök és felesége nálam fagylalton és gramafonoztunk, táncoltunk 1/2 11-ig. L. OSZKKT Fond III/ 2.367.

8. Visszavonulóban a Vár felé.

9. Goszudarsztvennoje Polityicseszkoje Upravlenyije = Állami Politikai Ügyosztály. A CSEKA utódaként 1922-ben jött létre, de már 1934-ben ezen a néven megszűnt. Az azonos feladatokat ellátó államvédelmi szerv neve 1945-ben NKVD (Narodnij Komisszariat Vnutrennyih Gyei — Belügyi Népbiztosság) volt.

10. Készülve a Vár ostromára.

11. Tanner Béla, Török Sophie öccse.

12. Török Sophie barátnője.

13. Bizonytalan olvasat, Török Sophie talán a keleti arc kiismerhetetlen érzelmeire utalt.

14. Hoffmann Edith, Török Sophie barátnője, művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum grafikai osztályának vezetője volt.

15. A kutyák és macskák mellett Török Sophie rendszeresen tartott madarakat is. Babits Ildikó 1943 március 17-én kapott két papagájt Tanner Bélától, talán ezekről volt szó. L. OSZK KT Fond III/2.367.