Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 3. szám - Buda Attila: Történet a félelemről, avagy Török Sophie 1945 február-augusztus

32 Új Dunaxáj 1996. szeptember AJagelló utca a Budaörsi, az Alkotás és a Hegyalja utak kereszteződésénél kez­dődik, északnyugati irányban az Apor Vilmos (korábban Lékai János) téren keresz­tül éri el a Németvölgyi utat. Számozása lentről nő felfelé, ámde a két oldalé nem követi egymást: balról az Apor Vilmos tér elején már a 43. számú ház (a második vi­lágháború előtt a Lejtő utca és ajagelló utca találkozásánál álló ház a 48/a számot viselte), míg jobbról ugyanott, a Böszörményi és Csörsz utcák találkozásánál még csupán az ötös szám található. Ajagelló utca ferde vonalától északkeletre terült el a Németvölgyi temető (nem tévesztendő össze Farkasréttel), melyet megszüntettek azóta, helyét ma Gesztenyés-kertnek hívják és itt van a Kongresszusi Központ. Ez a terület az Alkotás út és a Sirály utca között ajagelló út 1-3. számokat viseli, ami azt jelenti, hogy a rendezésekor nem csak a temetőt' számolták fel, hanem az itt álló la­kóházakat is.2 A környék a sok növény, a házak körüli kertek és a parkok miatt igen kellemes és otthonos, fokozottan így lehetett ez a két világháború között, amikor sem a beépítettség, sem a forgalom nem volt még mai mértékű. Budapest körülzárásában 1944. december 20-a és 31-e között a 2. és 3. Ukrán Front csapatai vettek részt, Tolbuhin és Malinovszkij marsallok vezetésével. Miu­tán január 18-án a visszavonuló németek az Erzsébet- és a Lánchidat felrobbantot­ták (a többit már korábban), a harci cselekmények színhelye Buda lett. Január 20-a után a 18., 37. és a 75. szovjet lövészhadtest alkotta a német csapatok bekerítésének belső arcvonalát. A Várat védő német alakulatokat Karl Pfeffer-Wildenbruch SS Obergruppenführer, a Waffen-SS IX. hegyi hadtestének parancsnoka, a magya­rokat pedig Hindy Iván altábornagy vezette. A támadók közül a 37. lövészhadtest, Kölesük vezérőrnagy vezetésével roha­mozott tárgyalt színhelyünkön, a Kis-Svábhegy, Orbán-hegy, Márton-hegy, Far­kasréti temető útszakaszon, miközben a másik két hadtest mélyen betört az északi arcvonalon a Duna-part és a Bécsi út között, valamint a Vérhalom környékén. Ja­nuár 25-én a német csapatok a Vérhalomnál támadó szovjeteket visszaverték ugyan, az északról nyomuló egységek azonban a Kis-Svábhegy vonalában mintegy 300 méteres betörést értek el, miközben légierejük folyamatosan bombázta a felvo­nulási terepet: laktanyákat, kórházakat, lakásokat, óvóhelyeket. 28-án északról és nyugatról egyaránt fokozódott a nyomás, a védők I. hadtestje a Kis-Svábhegy visz­­szafoglalására ellentámadást indított, ez azonban kudarcba fulladt. 31-én a táma­dók elérték az Orbán-hegyet, de a német csapatok még vissza tudták szorítani őket. Február elsejére azonban Eszak-Buda a Margit körút, Kékgolyó utca, Istenhegyi út vonaláig, valamint a Margitsziget az orosz csapatok birtokába jutott, a Vár és a Krisztinaváros romokban hevert. A támadások ezután délről erősödtek fel, február 5-én a Németvölgyi úton két helyen is betörtek a rohamozok, a következő nap pe­dig bevették a Svábhegyet. Ekkor került a közvetlen frontvonalba ajagelló utca és

Next

/
Oldalképek
Tartalom