Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 2. szám - Nagy Janka Teodóra: Laczkovits Emőke - Lukács László - Varró Ágnes: Íme az én népem
90 Új Dunatáj 1996. június LACZKOVITS EMŐKE - LUKÁCS LÁSZLÓ - VARRÓ ÁGNES: ÍME AZ ÉN NÉPEM (Székesfehérvár, 1995. 166 oldal) Sajátos műfajú válogatást vehet kezébe e kiadványt fellapozva az olvasó. A könyv három néprajzos-muzeológus: Lackovits Emőke, Lukács László és Varró Ágnes rádiósorozatban elhangzott ismeretterjesztő előadásait gyűjti össze: száznyolcat a mintegy háromezer „ötpercesből”. A néprajztudomány képviselői mindig is szívesen éltek gondolataik széles körben való megismertetésének e lehetőségével. Ortutay Gyula például 1941. január 15-én a rádió mikrofonja előtt szólt a bukovinai székelyekről, akiknek „nehéz és keserű sorsát már rájuk aggatott csúfnevük, a csángó is példázhatja”. Az 1960-as évektől megélénkülő, a népi kultúra egyes elemei iránt megnyilvánuló fokozott érdeklődés hívta életre a Magyar Rádióban a Kis Magyar Néprajz sorozatot, amely 1970- től 1990-ig hetente kétszer, utóbb háromszor jelentkezett. Az Ortutay Gyula majd Kosa László által szerkesztett műsor célja a paraszti társadalom összetettségének, anyagi és szellemi kultúrájának bemutatása volt. Az előadások anyagából először 1978-ban látott napvilágot válogatás jávor Kata, Küllős Imola és Tátrai Zsuzsanna szerkesztésében (Kis magyar néprajz a rádióban. Bp., 1978). A kézikönyv igényével megjelenő ismeretterjesztő kiadványban a szakemberek a szűkre szabott terjedelem ellenére igyekeztek összefoglalni egy-egy néprajzi terület alapvető kutatási eredményeit, törekedve arra is, hogy az áttekintés mellett részleteiben minél gazdagabb képet rajzoljanak. A hét év múlva megjelenő újabb válogatás tematikáját, szerkezetét is alapjaiban meghatározta, hogy a szerzők elsősorban a médiában elhangzott, korlátozott terjedelmű, ismeretterjesztő céllal írott anyagokat kívántak közzé tenni. Előszavában a sorozatszerkesztő Kosa László elsősorban a népi kultúra iránt érdeklődő olvasók figyelmébe ajánlja az előadásgyűjteményt, amelyben az emberélet fordulóihoz és a jeles napokhoz kötődő szokások, a néphit, a népi vallásosság, a népi gyógyászat, továbbá a gazdálkodás, az árucsere, a vándoralakok, a mesterségek, az építkezés jellemzőinek bemutatása mellett kutatástörténeti visszaemlékezés, kiállítás- és könyvismertető, valamint a kötet végén bőséges irodalom található. A főként Fejér és Veszprém megye népi kultúrájából ízelítőt nyújtó cikkeken túl (PL: Lackovits Emőke: Üveghuták a Bakonyban, A tamázás, Tutyiztatás a Balatonfelvidéken, Lukács László: Székesfehérvár híres vásárai, A takácsmesterség hagyományai Fejér megyében, Varró Ágnes: A lakodalmi szakácsné, Egy jellegzetes vándoralak: a koldus, Specialisták a népi orvoslásban) számos Tolna megyei, főleg a
