Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 1. szám - Gaál Attila - Kőhegyi Mihály: Tolna megye földrajzi nevei régészszemmel
(Izmény). Az előkerülés idejét mindössze két alkalommal jegyezték fel. Csárdalap helyén az 1930-as években találták a sírokat (Izmény), az Izsák közben (Tolnanémedi) pedig mintegy tíz évvel ezelőtt. Mucsfán üvegpoharat, Cikón pénzeket leltek a sírokban. Az izmónyi Kis-téglagyárban üllő helyzetben eltemetett fegyvenes csontváz látott napvilágot. Nagydorog legújabb utcájának (Űj sor) folyamatos benépesülésekor kriptákra bukkantak. „A temetkezést valószínűleg 17íz körül fejezték be, mert a mai református temetőt azóta használják” - írja a gyűjtő, alighanem a helybéli tiszíeletes úr közlése nyomán. Igen sok az Árpád-kori és középkori településre utaló Temetőhegy, Pogányhegy, T(emplom-dűlő, Kis-temető-hegy, Öreg templom, Öreg-Dalocsai Kettők, Pusztafalu, Öregfalu, Ótemiplom, Pusztapél, Ónána, Öreg-Görcsmény. Szentegyházi-dűlő, Templomdomb, Pusztatemplom, Templomhegy, Szentegyház, Szent-sír, Kápónai dűlő, Szentegyház-hegy, Temotői-tábla, Régi temető, Faluhel, Városfaej, Régi-falühcj, Templom hely, Egyház alja, Temetőfőd, Nagy kő, Öreg temető, Régi tengető fődek, Templom horó (horhos), Puszta-szentegyházi-rót helynév, ahol terepbejárással szinte bizonyosan megtalálható lesz a középkori falu. Itt is érdemes megnézni az esetleges nemzetiségi nevet. A Velika-Szálka Kirchof (Szálka) nemcsak a nyelvészeknek érdekes a délszláv és német szavak értelmes összekapcsolása miatt, hanem a régészt is eligazítja. Különösjen azért fontos, mert a helynek nincs magyar elnevezése. Csak németül ismerik a Kerheperk (Nagyszékely), Keriihhofeker, Kerihperk (Pári) és a Friedhofried (Várdomb) elnevezéseket. Más esetekben piedig a német elnevezés többet mond a magyarnál: Temető-hegy németül Kerihhopszfeld (Gyönk), Kistemplom tér németül Aldekerheplac. Nagyon fontos lenne megvizsgálni a Nagyszékely határában található, csak német névvel rendelkező Stakop dombot. Az adatközlők szerint is templom volt itt. Hátha egy gótikus szent szobra, vagy netán egy római Császár feje található a környéken. A nevet nyilván nem találhatták ki a semmiből. Az ilyen típusú helynevekkel kapcsolatban egy módszertani buktatóra kell még felhívnunk a figyelmet. Nem egy esetben onnan veszi a dűlő a nevét, hogy a falu jelenleg is használatban lévő, faluszéli semctőföldjcire húz rá, illetve onnan indul. Ha a falutól távol kerül elő ez a név, esetleg más dűlők közbeékelődése után, úgy több a régész reménye és esélye. Az Eklézsia-dűlő (Kölesd) gyanús lehetne, ha nem tudnánk, hogy a három felckezet papjainak és kántorjainak itt volt az illetményföldje. S végezetül kíséreljük meg jegy-két példa erejéig bemutatni, hogy miképpen segít középkori településhálózatunk kutatásában a Tolna megye földrajzi neveit tartalmazó kötet. Egy jó évtizeddel ezelőtt, a megye jobb megismerése céljából, közzétettük Pcsty Frigyes kéziratos helynévtárát.10 Ennek nyomán azt igyekeztünk megvizsgálni, hogy mennyiben használható a Htelynévtár egyes települések helyének pontos kijelöléséhez, illetve ilyen célú más források kiegészítésére. Kétféle forrásanyaggal tettünk összehasonlítást. Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában című, máig is alapvetőnek számító munkájában nem használta a Helynévtár anyagát, hiszen e munka készületekor Pesty Frigyes még ólt.20 Csánki maga írja könyvének elején: „S kegyelettel tartozom másik bírálóm: Pesty Frigyes emlékének, ki mintegy atyai jóindulattal mutatott dolgoza-62
