Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)

1984 / 1. szám - Gaál Attila - Kőhegyi Mihály: Tolna megye földrajzi nevei régészszemmel

benne „cserepeket és egyéb tárgyakat találtak”. Rendszerint korhoz kötik az előkerült Ijeleteket. Regölyön kőkori, bronzkori és vaskori, Pakson római kori leleteket és pénzeket, Tévéién avar leleteket találtak, Dunakömlőd belterületén pedig Pesty szerint a Ripa Alta nevű római vár állott.5 Egyedül Murgán tartják azt, hogy ezek a földművek a török háborúból származó védelmi sáncok, töltések. Legtöbb esetben a Rákóczi-szabadságharc eseményeih|ez kötik őket, közelebbről Vak Bottyán dunántúli hadjáratához (Dunakömlőd, Paks, Döbrököz), s meglehetősen sok mondát tudnak róluk.6

Várral kapcsolatban 47 adat került a Tolna megyei gyűjteménybe. Néhány esetben csak az elnevezés utal várra: Trancavár (Öcsény), Pula vám (Decs), Buda vár (Értény, Veravár aj ja (Regöly). Nincs magyarázat Sáskavár (Fadd), Ürgevár (Szakály) és Bagóvár (Ozora) esetében s(?m, mint ahogy Bókavár (Ozora) neve mellett is csak annyi szerepel, hogy a Sió holtága melletti lapos, zsombékos területet hívják így. Gyanakszunk tehát arra, hogy tréfás elnevezéssel van dolgunk csupán és nem igazi várral. Annál jogosabb ez a fenntartásunk, mert egy másik Békavár (Koppányszántó) nevének magyarázataképpen ez áll: „A közelben sok béka tanyázott”. Vagy Rigóvár esetében - Pesty adatközlői nyomán - röviden csak ennyi a magyarázat: „rigómadarakról”. Sok esetben csak annnyit tudunk, hogy a hagyomány szerint valamikor földvár állott ezen vagy azon a helyen (Decs, Tamási, Tolnanémedi, Váralja, Várong). Általában gazdag néphagyomány (monda) fűződik a romokhoz és sáncokhoz (Kakasd). Van ahol csak a név árulkodik valahai várról (Madocsa), de több helyütt csekély maradványai még felismerhetőek (Ozora, Tamási). Tul-gyűrűs (Bölcske) onnan kapta a nevét, hogy területén egy gyűrű alakú erődítmény nyomát vélik felfedezni, tehát a földvár alakja is kivehető még.7 A gyűjtők és adatközlők sok esetben régészeti leletek előkerüléséről adnak hírt (Iregszemcse, Harc, Kurd, Gyulaj). Tolna esetében megjegyzik, hogy a vár helyén 1968-ban, vízvezeték árkának ásása közben csontvázra bukkantak. A sírból borostyán amulett látott napvilágot, feltételezhető tehát, hogy itt római temető van.

Sűrűn esik szó a várak koráról is. Pesty szerint Alsónyéken római vár állhatott az ott talált romokból ítélve.8 Várdombon pedig a jelenlegi falu telepük rá a római várra.9 A Paks melletti Senki-sziget romjairól ugyan azt tartják, hogy azok Vak Bottyán várának maradványai, melyeket a Duna elöntött s csak alacsony vízálláskor láthatók, de a leírás inkább római őrtoronyra illik.10 A döbröközi várrom (Pesty szerint) Verbőczyé volt.11 A bölcskei Hadai-hegyen, illetve Leánváron a Hadai nemzetség vára és kastélya állott.12 Simontornya esetén a község a vár tornyának építtetőiéről kapta a nevét.13 A lakosság szerint a várnak egy részét a török idők alatt építették (Kakasd, Nagykónyi, Dunaföldvár, Sióagárd, Döbrököz, Dombóvár).14 A harci Várhegyen már a törökök előtt is vár állott, melyet a törökök megostromoltak, és súlyos harcokban be is vettek.15 A felsőnyéki Várhegyről és a regölyi Pogány várról azt tartja a hagyomány, hogy a falu lakói ide m|eoekültek a török elől. A Nyanyai-vár (Sióagárd) a töröké volt.16 Úgy tudják, hogy Harc falu templomát ennek a várnak a köveiből építették, s a templom harangja is a várból való. A kurucokhoz kötik a gerjeni Várad elnevezést, ahol Pesty Frigyes szerint Rákóczi katonái sátrakban tanyáztak.

A várépítés sajátos technikáját idézi elénk a Szekszárd melletti Palánk város és Palánki-sziget elnevezés, ahol a hagyomány szerint a törökök palánkot épí60